Kitartó forinterősödés tavaly májustól, a hazai fizetőeszköz árfolyamsávjának kiszélesítésétől kezdődően, dollárgyengülés az utóbbi hónapokban és a forint értékvesztése szintén a legutóbbi hetekben – a hazai kisebb-nagyobb vállalkozások immár több mint egy éve kaphatnak ízelítőt abból, hogy a forint, illetve a külföldi devizák árfolyamváltozása miként befolyásolhatja a gazdálkodásukat. Habár a pénzintézetek itthon is folyamatosan próbálják ügyfeleik figyelmét felhívni az árfolyamkockázatra, a vállalati szektor nagy része csak lassan eszmél rá arra, hogy tavaly májustól már a vállalati menedzsment feladata annak elvégzése, amit előtte a forint szűk árfolyamsávja kínált. Míg korábban a forint kurzusa összességében csak 4,5 százalékos sávban ingadozhatott és ezáltal megóvta a cégeket a kockázatoktól, ugyanezt a biztonságot ezentúl már csak akkor teremthetik meg, ha maguk is tesznek érte. A banki tapasztalatok szerint azonban a cégek jelentős része még nem értette meg, hogy a fel nem tárt és le nem fedezett deviza-kockázat valójában egyfajta spekuláció, a vállalat eredménye ugyanis kiszámíthatatlanná válik, illetve az árfolyamok alakulása nagy részben befolyásolhatja azt.
VILLÁMCSAPÁS. A tavalyi liberalizációs lépések és a forint árfolyamsávjának kiszélesítése óta a hazai bankok a fejlett piacgazdaságokra jellemző határidős és opciós terméket fejlesztettek ki. „Ennek ellenére kevés volt azon cégek száma, amelyek igénybe is vették ezeket az eszközöket és bebiztosították magukat az árfolyamváltozásokkal szemben” – mondja Randé Jenő, a Raiffeisen Bank Rt. treasury dealere. A szakértő is elismeri azonban, hogy maguk a devizapiaci elemzők sem számítottak a dollár ilyen mértékű, hirtelen gyengülésére, azt csak hosszabb távon prognosztizálták, a forint árfolyamváltozása pedig mindenki számára derült égből villámcsapás volt. A meglepetés erejét fokozta, hogy az exportőrök és az importőrök tavaly május óta hozzászoktak az erős hazai devizához, most pedig hirtelen egyszerre többfajta devizakockázattal kellett szembenézniük. „A legtöbb cég egyszerűen elaludt” – véli a Raiffeisen Bank Rt. szakembere, aki szerint a hazai vállalkozások csak későn kaptak észbe a dollár gyengülését látva, többségük akkor kezdett el érdeklődni, amikor a zöldhasú már túl volt értékvesztésének nagy részén. A bank tapasztalatai szerint csak egy-két olyan ügyfél volt, aki a forintnak az euróval szemben mutatkozó gyengülését kihasználva, például az egész idei évre lefedezte volna exportját.
Hasonló felkészületlenségről számoltak be a K&H Bank szakemberei is: tapasztalataik szerint a sávszélesítés bejelentése óta azok az exportőr cégek, amelyeknél a devizabevételek összege meghaladja a devizakiadásokét – tehát deviza hosszú pozíciókkal rendelkeztek – jelentős veszteségeket szenvedtek, míg a deviza rövid pozíciókkal rendelkező importőrök inkább kellemes meglepetésként nyugtázták a változásokat. Azokat a cégeket, amelyek tavaly május óta intenzíven próbáltak védelmet keresni, s igénybe vették a bank segítségét, a mostani változások már nem érték teljesen felkészületlenül. A K&H Bank szerint fontos szempont az is, hogy a vállalatok szívesebben nyitnak deviza eladási pozíciót, mint vételit, mert a határidős árfolyamok a forint és a főbb devizák közötti kamatszintkülönbség miatt magasabbak az azonnali árfolyamnál, ami tehát a devizaeladók számára kedvezőbb. A pénzintézet tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a forint gyengülésekor jelentős eladási pozíciókat vettek fel az exportáló vállalatok. A termékek közül a cégek leginkább a határidős árfolyam-megállapodásokat használják az opciókkal szemben, mert ez a konstrukció könnyen megérthető, rugalmas és költségmentes.
ÁLLAMBÁCSIRA VÁRVA. A bankok tapasztalatait megerősítik a cégvezetők is, habár közülük sokan arra panaszkodnak, hogy a pénzintézetek még mindig nem mennek elébe az igényeiknek. Nincs könnyű helyzetben a dollár gyengülése miatt például a Globus Rt., amely exportjának 30 százalékát bonyolítja le a hagyományosan az amerikai fizetőeszközben elszámoló Oroszország felé. Kuti Ferenc vezérigazgató elmondása szerint az elmúlt időszakban több kísérletet is tettek az euró alapú elszámolás bevezetésére – kevés sikerrel. Mivel az év elején, a tervek elkészítésekor még 300 forintos dollárárfolyammal számoltak, a mostani kurzusváltozás idején megpróbálták a veszteségeiket áremeléssel ellensúlyozni. A vezető beszámolója szerint fedezeti ügyleteket nem kötöttek, legfőképpen azért, mert nem találtak kedvező lehetőséget. Most tehát a veszteségek egy részének kompenzálását az államtól várják.
Hasonló nehézségekről számolt be Hegyháti József, a Magyar Gépgyártók Országos Szövetségének elnöke, egyben a Ganz Rt. stratégiai igazgatója. Ő szintén arra számít, hogy a több mint felerészben dollárelszámolásban exportáló szektor gondjainak enyhítésére a gazdasági tárca előbb vagy utóbb a zsebébe nyúl, és segít az árfolyamveszteséget elszenvedő cégeken. Az elnök szerint a szövetség tagjai között ugyan már vannak olyan társaságok, amelyek devizakockázataik kivédésére kötnek fedezeti ügyleteket, ezek száma azonban még mindig elenyésző. A cégek többsége ugyanis inkább kockáztat, mintsem hogy vállalja a banki ügyletekkel járó költségeket. Ez a jövőben aligha változik, hiszen a mostani forintgyengülést a piacon átmeneti jelenségnek tartják.
A NAGYOK NEM KOCKÁZTATNAK. A bankok tapasztalatai szerint leginkább a nagyvállalatok veszik igénybe a deviza határidős ügyleteket, a kisebb és közepes méretűek közül viszont már csak azok, amelyek az elmúlt időszakban saját kárukon tapasztalták, hogy nem mindegy, milyen árfolyamon exportálnak vagy importálnak. A külkereskedelemben érdekelt vállalkozások közül az importőrök csupán minimális mértékben veszik igénybe a határidős és opciós termékeket, ugyanis az elmúlt egy év során a forint fokozatosan erősödött, így nem volt szükség fedezeti műveleteket kötni. A Mol Rt.-nél – Pletser Tamás, az Erste Bank Befektetési Rt. elemzője szerint – nem igazán jellemzőek a fedezeti ügyletek, mivel hosszú távon a cég amolyan „természetes fedezettel” rendelkezik kereskedelmének és hiteleinek aránya miatt. Míg a dollárgyengülés a gázüzletágban kedvezőnek számít, addig az olajüzletágban már nem annyira. A cég hiteleinek 38 százaléka dollárban, 45 százaléka euróban, s csak 17 százaléka forintban jegyzett. Így számára a dollár gyengülése kedvezőnek, míg a forinté kedvezőtlennek mondható.
Egy másik nagy tőzsdei társaságnál, a gyógyszergyártásban érdekelt Richternél ezzel szemben 6-12 hónapra rendszeresen kötnek fedezeti ügyleteket. Annál is inkább, mivel itt az árbevétel kétharmada ered exportból, amelynek 55-60 százaléka dollárelszámolású piacokról – Független Államok Közössége, Egyesült Államok, Dél-Amerika – származik. Beke Zsuzsa, a cég pr-igazgatója úgy véli, most nem éri meg a gyenge dollár miatt fedezeti ügyleteket kötni, ám 2003 első negyedéig már le van fedezve a cég exportja. Szerinte a mostani forintgyengülés minden exportőrnek kedvező, ám ennek tartóssága egyelőre kérdéses. A dollár árfolyamának alakulása az Egyesült Államok gazdaságának mostani állapota mellett bizonytalan, ám az amerikai valuta „felállására” nem igen lehet számítani. Beke Zsuzsa szerint ezért most a dollárra szóló eladási opciók vétele lehet jó húzás.
Randé Jenő úgy látja, mind több exportőr tartja egyre fontosabbnak kockázatai kivédését. A szakember és munkatársai most arra próbálják meg felhívni ügyfeleik figyelmét, hogy mind a kamatok, mind pedig az árfolyamok tekintetében bizonytalan időszakra rendezkedjenek be, és az általuk kívánatosnak tartott, a bevételi terveik eléréséhez szükséges árfolyamszintet a rendelkezésre álló termékekkel biztosítsák be. A CIB Bank vezető üzletkötője, Tóth Zoltán szerint azonban egyelőre még az a jellemző, hogy a cégek inkább az elszámolás napján éppen aktuális árfolyamot fogadják el, s kevésbé törekszenek arra, hogy a határidős vagy opciós termékekkel fedezzék magukat. A bank részéről most egyébként tanácsként azt mondják az ügyfeleknek, hogy a forint lassú felértékelődésére kell számítani, mivel őszig nem várható különösebben rossz makrogazdasági adat megjelenése, és a kamatdifferencia is inkább a forint visszaerősödését okozhatja.
