A jelenleg, kétségtelenül nagy horderejű, politikai események árnyékában még mindig érdemtelenül kevés szó esik a civil társadalomról, a civil szektorról, pedig számos okból fontos lenne ezt megtenni. A civil társadalom helyzete sokszínűsége, ereje, láthatósága ugyanis fontos eleme, indikátora a demokratikus jogállamnak, társadalomnak. Teret adva az önszerveződésnek, az önkéntességnek, az érdekek megjelenítésének, a civil társadalom lehetőséget ad arra, hogy az állampolgárok a civil szervezeteken keresztül részt vehessenek az országos és helyi ügyek alakításában – és itt nem elsősorban az a lényeges, hogy ténylegesen megteszik-e, hanem hogy megtehetik –, a közügyek formálásában, kontrollt gyakoroljanak az állam felett, ellensúlyozzák az állami, piaci dominanciát, és ellássák szolgáltató szerepüket.
A civil fogalom (a civil társadalom összefüggésében) alatt elsősorban az állampolgárok önkéntes alapon szerveződő, öntevékenységre alapozó – nem feltétlen szervezetté formálódó – együttműködéseit értjük. Fontos, hogy a civil társadalom az államtól és a piaci szektortól független cselekvési szféra. Az erre az alapra (is) építkező intézményesült szervezeteket civil szervezetként vagy nonprofit szervezetként tartjuk számon.
A szektornak három fő feladatát érhetjük tetten, ami nem jelenti azt, hogy minden együttműködésnek mind a három területen aktívnak kellene lennie:
- Szolgáltatások: jellemzően a profitszektor és az állam által el nem látott tevékenységeket értjük ide (fő tevékenységében ilyen például az Igazgyöngy Alapítvány vagy a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet).
- Kontroll- / watchdog-szerep: az előbb említett másik két szektorral szembeni kontroll gyakorlása (ilyen mondjuk a TASZ vagy a Professzorok Batthyány Köre),
- A társadalmi részvételre, önszerveződésre buzdító, azt elősegítő tevékenység (pl.: Civil Kollégium Alapítvány, Közösségfejlesztők Egyesülete, aHang).
A róluk szóló törvény három formában ismeri el a civil szervezeteket: alapítványok, egyesületek és ún civil társaságok. A KSH ennél tágabb kört vizsgál statisztikáiban, és nonprofit szervezetként vizsgálja a következőket: közalapítvány, köztestület, szakszervezet, munkáltatói szervezet, nonprofit gazdasági társaság, nonprofit intézmény.
Az elmúlt másfél évtized – de főképp a 2014-es külföldi ügynökökről szóló tusványosi beszéd – átpolitizált, centralizált, korlátozó mindennapjai után erre a területre kiemelten kell odafigyelniük a politikai szereplőinek is. Nem szabad abba a hibába esniük (amely részben a 89-90-es rendszerváltás után is megtörtént), hogy az egyébként teljesen jogos átalakítási igény és lendület azt eredményezze, hogy újra a napi politika domináljon mindent, csak a politikai intézmények, jogszabályok, struktúrák, felülről történő megváltoztatásában gondolkodjunk. Fontos látnunk, ez a megközelítés milyen romboló hatással volt az elmúlt években a civil társadalomra, és hogyan lehet mindezt helyrehozni
Mi történt az elmúlt 16 évben?
