A magyar gazdaság eszköztára jóval tágabb, mint négy évvel ezelőtt, és az új magyar gazdasági modell a társadalom erejére alapoz – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a Szárszó Budapesten címmel megrendezett konferencián vasárnap, a Budapest Kongresszusi Központban. Évről évre egyre kiegyensúlyozottabbá vált a bruttó hazai termék növekedése, jelenleg évente 4-5 százalékos, ezzel növekedési pályára állt a magyar gazdaság.
A pénzügyminiszter utalt arra, hogy az elmúlt évek természeti katasztrófái és regionális válságai ellenére a magyar gazdaság jó válaszokat tudott adni a kihívásokra. „Évről évre kisebb a gazdasági deficit, csökken az állam eladósodottsága, és csökkenő tendenciát mutat az infláció” – mondta.
Varga Mihály szerint az uniós csatlakozásig folytatni kell a nagy infrastrukturális beruházásokat, fejleszteni kell a hazai kis- és középvállalkozásokat, és nagy összegekkel kell támogatni a tudásalapú társadalom kiépítését. Véleménye szerint a jövőben arra kell törekedni, hogy a külkereskedelemben szorosabb kapcsolatok épüljenek ki a CEFTA-országokkal, valamint az ázsiai országokkal is.
„Az európai uniós csatlakozással, ami 2004-re tehető, új pályára állhat a magyar gazdaság. Megjelenik fizetőeszközként az euró a csatlakozást követő második vagy harmadik évben, ez összemérhetővé teszi az árakat és a szolgáltatásokat, valamint megszünteti az árfolyamveszteséget” – közölte a pénzügyminiszter.
Varga Mihály taglalta a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kedvezményeket és utalt arra, hogy a Széchenyi-terv keretében folytatják a lakásépítési programokat. Jelentős összegeket áldoznak kutatás-fejlesztésre és a gyógyturizmus lehetőségeinek bővítésére.
EllenvéleményekA konferencián később felszólaló Márton János professzor kifogásolta, hogy a politikai elit lehetővé tette a magyar föld kiárusítását, és ezzel tovább nőtt a mezőgazdasági termelők kiszolgáltatottsága. A professzor véleménye szerint a globalizált tőke csak a föld tulajdonlásában érdekelt, nem pedig a föld megművelésében.
Somodi István agrárkutató igazságtalannak nevezte a ’90-es évek elején lezajlott földárverést, és kifogásolta, hogy „mintegy 400 ezer hektárnyi birtokállomány van az idegenek kezében Magyarországon”. Az előadó szerint kívánatos úgy földhöz juttatni a magyar parasztokat, hogy teljes, vissza nem térítendő hiteltámogatásban részesüljenek.
Somodi István javasolta az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, amelynek feladata lenne a magyar agrárium kérdéseinek szabályozása is.
Széles Gábor, a Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) elnöke arra mutatott rá, hogy szükségessé vált a nemzeti felemelkedés programjának kidolgozása, hiszen a következő években számos külső és belső gazdasági körülmény megváltozik. Véleménye szerint már lecsengett az exportvezérelt gazdaságpolitika, a világgazdaságban recesszió van, és ennek hatásai előbb vagy utóbb érinteni fogják a magyar gazdaságot is. Az előadó utalt arra, hogy a Széchenyi-plusz tervnek köszönhetően eddig sikerült kivédeni a recessziós hatásokat, és reményét fejezte ki, hogy a következő években a magyar gazdaság teljesítőképessége nem fog csökkeni.
Széles Gábor hozzátette: valószínűleg kevesebb költségvetési bevétellel rendelkezik majd a kormány a jövőben, mert már nincsenek privatizációs bevételek, és az európai uniós harmonizáció megköveteli az áfabevételek csökkentését is. A következő években a kormánynak jelentős pénzösszegeket kell fordítania az egészségügyi és társadalombiztosítási igények kielégítésére és az oktatási kiadások növelésére.
A GYOSZ elnöke szorgalmazta a hazai kis- és középvállalatok versenyképességének biztosítását, és kiállt a magyar kiskereskedők mellett, amikor azt kérte, hogy a nagy kereskedelmi plázák működését törvényesen is szabályozzák, mert ez eddig elmaradt. Követelményként hangzott el, hogy a magyar gazdaság kihasson a Kárpát-medencére. Példaként megemlítette a Corvinus Bank szerepét, amely megerősödött Erdélyben és Szlovákiában. „Magyarországnak regionális központtá kell válnia” – jelentette ki Széles.
