Minden eddigi becslésnél több, összesen 2645 milliárd forintnyi közpénz talált gazdára magántőkealapokon és egyéb típusú tőkealapokon keresztül 2026. március végéig – írja hozzájuk eljutott dokumentumok alapján a Transparency International Magyarország.
A Transparency szerint legnagyobb részben a leköszönő miniszterelnök veje, Tiborcz István tulajdonába tartozó Gránit Alapkezelő részesedett az állami forrásokból:
A legtöbb pénzt a Covid-járvány alatt, 2021-ben és a választást megelőző 2025-ös évben tolták ki a társtulajdonosok kilétét elrejtő struktúrákba – teszik hozzá.
A TI Magyarországhoz egy közérdekű adatigénylést követően eljuttatott dokumentumok szerint összesen 99 tőkealap felé vállalt kötelezettséget 2013 óta négy állami szervezet, az NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt. és az általa koordinált, szintén állami hátterű társaságok, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt., az MFB Invest Zrt., valamint a Magyar Export-Import Bank befektetési társasága, az Exim Invest Zrt.
Ez duplája annak az 1300 milliárd forintos kihelyezésnek, amelyet a TI Magyarország tavaly kizárólag a magántőkealapokba fektetett közpénzek vonatkozásában feltárt.
A Transparency azt írja, hogy az összeg csaknem 90 százalékát, mintegy 2180 milliárd forintnyi közpénz befektetését az MFB-csoport, vagyis az MFB Zrt. és az MFB Invest vállalta az átláthatatlan tulajdonosi hátterű tőkealapokba. Mindez az MFB-csoport közvetlenül az országgyűlési választást követő napon, április 13-án megjelent, 2025-ös évre vonatkozó beszámolóján is nyomott hagyott: abban ugyanis a tőkealapok felé vállalt kitettségek már mintegy 40 százalékos súllyal szerepelnek. Figyelemre méltó, hogy a magántőkealapokba történő befektetéseket zömmel kötvénykibocsátáson keresztül finanszírozta az MFB, vagyis eladósodik a bank. Erre azért van szükség, mert a tőkealapok után járó hozamra a legjobb esetben is csak a hosszú – többnyire 10 évet is meghaladó – futamidő lejártát követően válik jogosulttá.
A TI Magyarország megjegyzi: azért fontos, hogy ezek az információk most összesítve nyilvánosságra kerülnek, mert a magántőkealapokba és más hasonló átláthatatlan struktúrákba eszközölt tőkebefektetésekről nagyon korlátozott információ állt rendelkezésre az elmúlt években. A tőkealapokba fektető állami pénzintézetek, különösen az MFB-csoport ugyanis rendkívül kevés információt hoztak nyilvánosságra az általuk kezelt közpénzek sorsáról. A jogvédő szervezet is zömmel csak perek útján jutott hozzá eddig a legtöbb információhoz.
A Transparency összesítése szerint négy állami pénzintézet összesen 50 alapkezelő tőkealapjaiban vállalt befektetést. A legtöbb közpénz, összesen 308 milliárd forint a Tiborcz István tulajdonába tartozó Gránit Alapkezelő által kezelt 6 tőkealapnál landolt. Emellett a szintén Tiborczhoz kötött Equilor Alapkezelő 3 tőkealapja felé további 73 milliárd forintnyi közpénz talált utat az MFB-csoporttól. Külön figyelmet érdemel a Gránit Alapkezelő azon két magántőkealapja, amelybe az eredetileg elhatározottnál lényegesen több pénz befektetésére vállalt kötelezettséget az MFB. Az egyik a Főnix Magántőkealap, amelynek a javára az MFB az eredeti 50 milliárdos befektetés helyett 100 milliárd forintnak megfelelő kötelezettséget vállalt. A másik a Diorit Magántőkealap, amely 73 milliárd forintra számíthat a korábban ismert 46,5 milliárd forinttal szemben.
A TI Magyarország azt írja, az Exim Invest befektetései kapcsán érdemes megemlékezni a gyakran háttérbe szoruló külföldön bejegyzett tőkealapokról: ezekben összesen csaknem 123 milliárd forint értékben vállalt kötelezettséget a társaság. Az alapok zömének kezelését kínai hátterű társaságok végzik, de 2025-ben az amerikai kezelésű Triquetra Feeder Fund felé is 31,5 milliárd forint értékben vállalt befektetési kötelezettséget az Exim Invest.
Mint kitérnek rá: az állami befektetési boom és ennek megfelelően a közpénzek zömének a kihelyezése a koronavírus-járvány második évében, 2021-ben indult be igazán. Az ebben az évben indult tőkealapokban a négy állami pénzintézet azóta összesen 718 milliárd forint összegben vállalt kötelezettséget, vagyis az összes forrás mintegy harmada ezekhez az alapokhoz került.
A Transparency azt írja, hogy a választások előtti, 2025-ös évben is vastagon fogtak ceruzák: ekkor ugyanis csaknem 569 milliárd forintnyi közpénz indulhatott meg az állami befektetőktől a tőkealapok felé:
- A Gránit Alapkezelő két alapja, az Andezit Magántőkealap és a Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap felé 2025-ben 35 milliárd, illetve 20 milliárd forintnyi kötelezettséget vállalt az MFB-csoport, így egészült ki 308 milliárd forintra a Tiborcz-körhöz kerülő összeg.
- Jól jártak Nagy Márton leköszönő nemzetgazdasági miniszter körei is, hiszen a Trustify Alapkezelő két alapjába, a Trustify Power Magántőkealapba és a Trustify Ingatlanfejlesztő Alapba 30 milliárd, illetve 20 milliárd forintnyi befektetést helyezett kilátásba az MFB-csoport, amely 2024-ben már 35 milliárd forinttal beszállt a Trustify I. Magántőkealapba is.
- Emellett a számos magántőkealapon keresztül egyre több iparágban, így a hadiipar privatizációjában is szinte monopolszerepet vállaló 4iG-csoport sem érezhette magát elhanyagolva. A gigavállalatot birtokló alapok jelentős részét kezelő iG TECH Capital egyik tőkealapjának, az iG TECH III. Magántőkealapnak az NTH Zrt. juttatott mintegy 50 milliárd forintot. Majd 2026. március végén, még az utolsó pillanatban az MFB Invest Zrt. 17 milliárd forinttal szállt be az iG Tech Energy Magántőkealapba. Mindeközben az Exim Invest mintegy 30 milliárd forintra növelte az iG TECH II. Magántőkealapban vállalt kötelezettségét.
A befektetések teljes listája a Transparency holnapjára feltöltött táblázatban érhető el. Az itt felsorolt kötelezettségeken kívül az állam további jelentős, több száz milliárdos kitettségekkel rendelkezik a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az MNB által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány befektetéseiben.
A TI Magyarország hozzáteszi:
a tőkelapokba történő állami befektetések jelentős korrupciós kockázatokat hordoznak és megszegik a pénzmosás elleni európai uniós előírásokat.
Utóbbit azáltal, hogy rejtve tartják az ismeretlen hátterű társbefektetők kilétét. Mindamellett ellentmondanak az Alaptörvény azon előírásának is, miszerint közpénzt csak átlátható szervezet kaphat. Ráadásul pénzügyi fenntarthatóságuk is jelentős terhet ró az államra. Egyetlen mozdulattal mégsem megszüntethetők, mert jelentős a gazdasági súlyuk. E kérdés rendezése, a közpénz útjának nyomon követése ezért kulcsfontosságú és sürgető lesz a következő kormányzat számára – jegyzik meg.
