A későbbi III. Béla 1148 táján született II. Géza második fiaként egy olyan időszakban, amikor az épp sokadik virágkorát élő Bizánci Birodalom hűbéri sorba akarta kényszeríteni Magyarországot. A fel-fellángoló háborúk közepette Géza 1161-ben öt évre szóló békét kötött a császárral, biztosítékként pedig 1163-ban Bélát elküldte Komnénosz Mánuel udvarába. Az idősödő, gyermektelen uralkodó megkedvelte a fiút, eljegyezte a lányával és örökösévé tette – írja a Rubicon.hu.
Európai szintű hatalom
Csakhogy 1169-ben mégiscsak megszületett a bizánci trónörökös, Béla esélytelenné vált a császári címre. Ezért bátyja, III. István váratlan halálának a hírére 1172-ben hazatért, és bejelentette igényét a magyar koronára. Sikerrel járt, uralkodása pedig a középkori Magyar Királyság egyik fénykorát hozta el.
Külpolitikáját határozott nyugati orientáció és a pápával fenntartott jó viszony jellemezte, miközben múltja okán Bizánccal is remek kapcsolatokat ápolt. Mánuel 1180-as halála után nemcsak visszavette a Bizánc által korábban elfoglalt horvát és szerémségi területeket, hanem átvette az ismét hanyatló keleti birodalom dominanciáját a Balkánon. Megszállta Dalmáciát, Velencével szemben védnöksége alá vonta Zára városát, majd befolyása alá vonta Szerbiát és Bulgária egyes részeit.
Ezzel európai jelentőségű hatalommá tette a királyságot, miközben a belügyeket is modernizálta, bevételei egyes beszámolók szerint a korabeli angol és francia uralkodói kincstárakkal vetekedett.
Mérgezett ostya?
Számos új apátságot alapított, elérte a pápánál I. László szentté avatását, és ígéretet tett arra, hogy keresztes hadjáratot vezet a Szentföldre. Ebben azonban a halál megakadályozta, III. Béla viszonylag fiatalon, hirtelen hunyt el 1191. április 23-án. Ilyen esetekben szinte törvényszerűen merülnek fel a különböző elméletek gyilkosságról, összeesküvésről, esetünk sem kivétel, Alberichus Monachus francia történetíró szerint:
Kalán feltehetően 1181 és 1183 között III. Béla kancellárja volt, majd pécsi püspök, később pedig a horvát-dalmát területek vezetője. Utóbbi tisztségét azonban a király halála előtt át kellett adnia a trónörökös Imre hercegnek, ezért merült fel, hogy esetleg bosszúból megmérgezte volna Bélát. Csakhogy ezt még közvetett bizonyítékok sem támasztják alá, a történettudomány úgy véli, valamilyen hirtelen támadt, gyors lefolyású betegség okozhatta a halálát.
További izgalmas történelmi témáink a közelmúltból:
- Budapesti merényletekre adott utasítást Moammer Kadhafi
- Így gyógyították a „szüzek betegségét”
- „Az volt a legnehezebb, hogy elhitessem az embereimmel, egyikük sem fog meghalni” – csernobili túlélő mesélt lapunknak az erőműnél töltött napjairól
- Ezért kínozták meg Zách Klárát
- Eltitkolták a magyar király halálát
