Napunk: a horvátok amerikai tiltás miatt nem engedik be az orosz olajat

Miután a Barátság vezetéken egy hónapja nem érkezik az orosz kőolaj, előtérbe került az Adria-vezeték, amelyet az elmúlt években konfliktusok öveztek a Mol és a horvát olajvezetékeket üzemeltető Janaf között. Ezek a viták februárban kiújultak, miután a magyar energiacég hiába szólította föl a horvátokat, hogy engedjék át az orosz olajat, ezt a horvátok nem voltak hajlandók végrehajtani.

A lapban arról írnak, hogy a perpatvar nyomán egy tételről nem beszél sem a magyar, sem a szlovák kormány. Arról, hogy a jelenlegi probléma nem az EU-szankciókból következik, hanem az amerikaiból. Az uniós szankciókba beleférne, hogy 2027 végéig a magyar és szlovák igények kielégítése érdekében behajózhassák a horvátországi Omišaljba az orosz olajat.

Erre hivatkozik Szijjártó Péter is, ám érdemes ez ügyben az első segítségkérésre érkező horvát kormányzati választ ismét megnézni. Ante Susnjar gazdasági miniszter a Reutersnek azt mondta, hogy „Horvátország nem fogja hagyni, hogy Közép-Európa üzemanyag-ellátása veszélybe kerüljön”, illetve, hogy készek segíteni a helyzet megoldásában, de – tette hozzá a horvát politikus: – az uniós jogoknak és az Egyesült Államok Külföldi Vagyonkezelési Hivatala előírásainak megfelelően fogják ezt megtenni.

Márpedig utóbbi alapján az amerikai szankciók éppen azt tartalmazzák, hogy aki orosz kőolaj exportjában a négy legnagyobb cégnek (Lukoil, Rosznyefty, Szurgutnyeftyegaz, Gazprom) segédkezik, azt az amerikaiak megbüntetik. És a Janaf ezt el akarja kerülni.

(Emlékeztetőképpen: az Egyesült Államok tavaly szeptemberben jelentette be, hogy büntetőintézkedéseket vezet be a szerbiai NIS kőolajipari cégre, azért, mert az az orosz Gazprom és a Gazpromneft többségi tulajdonában állt.)

A Napunk szerint nagy merészségre vallana, ha a Mol a jelenlegi helyzetben tényleg meg merte volna, meg merné kockáztatni, hogy az orosz olajtankerek kirakodását Horvátországban megtagadhatják. Ezen keresztül, utólag felértékelődik Marco Rubio minapi pozsonyi és budapesti gyorsvizitje, pláne, hogy a hivatalos beszámolókból éppen az amerikai külügyminiszter rapid látogatásának a valódi oka nem derül ki.

Korábban Orbán Viktor washingtoni látogatását követően az ügyben alakult ki értelmezési vita, hogy az amerikai szankciók alól meddig is kap Magyarország mentességet,

ám a 2026 végéig tartó „védettség” valójában a vezetékes gázra és olajra vonatkozott, mivel a magyar, de később a szlovák kormányfő is azzal érvelt, hogy nincs más beszerzési útvonaluk.

Most, hogy az amerikaiak számára is kiderült, hogy mégis van másik beszerzési útvonal, Rubiónak az orosz gáz- és olajkérdések tisztábbá tétele is a sürgős találkozó mellett szólt. Az amerikai kormányzati politikusnak egy célja lehetett: jelezni, hogy az Egyesült Államok továbbra is eltökélt abban, hogy Kelet-Közép-Európából kiszorítsák az oroszokat az olaj- és gázüzletből – írta a Napunk.