Irán elhúzódó háborúra készül, Trump szerint még el sem kezdték, az Egyesült Államok addig harcol, amíg nem nyer

A nemzetközi jog egyértelmű megsértésének számítanak az Irán elleni amerikai-izraeli légicsapások – jelentette ki hétfőn Recep Tayyip Erdogan török elnök, hozzátéve, hogy együttérez az iráni nép szenvedéseivel a terebélyesedő konfliktus közepette. Ankara hetek óta sürgette Teheránt és a washingtoni vezetést, hogy jussanak megállapodásra a tárgyalásokon, mert a térség nem tudja elviselni a helyzet további romlását.

Az iráni nép szomszédjaként és testvéreként osztozunk fájdalmukban

– mondta a török elnök.

Úgy vélte, hogy az iráni-amerikai vita Izrael provokációi nyomán fordult háborúba.

Erdogan, aki szoros személyes kapcsolatokat ápol Donald Trump amerikai elnökkel, hazája pedig a politikai nézeteltérések dacára szoros gazdasági viszonyt tart fönn Iránnal, úgy fogalmazott, hogy Törökország „minden szinten” fokozni fogja a kapcsolatokat mindaddig, amíg sikerül tűzszünetet elérni és teret tudnak engedni a diplomáciának. Kijelentette, hogy Ankara nem kér „háborúból, harcokból, feszültségből és mészárlásokból” határai mentén.

Ezzel összhangban van az Irán ellen irányuló illegális támadásokkal kapcsolatos álláspontunk

– tette hozzá Erdogan, miközben figyelmeztetett, hogy ha nem történik meg a „szükséges közbelépés”, az „komoly következményekkel” járhat a regionális és globális biztonságra nézve.

Senki sem képes elviselni az ilyen időszak által okozott gazdasági és geopolitikai bizonytalanságok terhét. Ezért kell ezt a tüzet eloltani, mielőtt tovább terjedne

– emelte ki a török elnök.

(MTI)

A katari légierő lelőtte Irán két Szu-24 típusú harci repülőgépét – közölte hétfőn a dohai védelmi minisztérium. Ez az első eset az Irán elleni amerikai-izraeli támadás szombati kezdete óta, hogy egy Öböl-menti ország lelő pilóta vezette iráni repülőgépet, és ezzel tovább szélesedik a konfliktus.

Ezenkívül a katari beszámoló szerint légvédelmük ártalmatlanított hét ballisztikus rakétát és öt drónt, amelyeket hazai gázipari létesítmények és más célpontok ellen indított Irán.

A katari hatóságok arra kérték a lakosságot és a turistákat, hogy őrizzék meg nyugalmukat, ne menjenek ki az utcára, kövessék az esetleges utasításokat, és kizárólag az állami információs csatornákon érkező információkra figyeljenek.

Szombat reggel Teheránra mért amerikai-izraeli légicsapásokban meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője, valamint családjának több tagja és magas rangú katonai parancsnokok. A bombázásnak számos civil is áldozatul esett Iránban. Az Iszlám Köztársaság több támadási hullámban vágott vissza Izraelnek, valamint az Egyesült Államoknak a környező országokban található támaszpontjai elleni légicsapásokkal.

(MTI)

Mark Rutte, a NATO főtitkára elismerően beszélt hétfőn az Irán elleni amerikai és izraeli támadásokról, mert azok szerinte lerombolják Teherán képességét arra, hogy nukleáris és ballisztikus fegyvereket szerezzen. Azt is hozzátette viszont, hogy a NATO közvetlenül nem vesz részt az akciókban.

Nagyon fontos, amit itt az Egyesült Államok csinál Izraellel közösen, mert elérik, hogy Irán ne tudjon nukleáris képességeket szerezni.

– mondta Rutte a német ARD televíziónak Brüsszelben.

Abszolút semilyen terv nem létezik arra, hogy a NATO bevonódjon ebbe a konfliktusba, azon kívül, hogy egyes szövetségesek megteszik, amit meg kell tenniük, hogy lehetővé tegyék az Egyesült Államoknak és Izraelne a műveleteket.

– tette hozzá.

„Irán, ellentétben az Egyesült Államokkal, felkészült egy hosszan tartó háborúra” – jelentette ki hétfőn az X-en Ali Laridzsáni, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára.

Iran, unlike the United States, has prepared itself for a long war. pic.twitter.com/0nTGu9u2K4

— Ali Larijani | علی لاریجانی (@alilarijani_ir) March 2, 2026

„Ahogy az utóbbi háromszáz évben, úgy most sem Irán kezdett háborút, bátor fegyveres erőink nem vesznek részt semmiféle támadásban, csak védekezésben” – jelentette ki egyúttal a magas rangú tisztségviselő, aki szerint az irániak halált megvető bátorsággal fogják védeni magukat és hatezer éves történelmüket, nem számít, hogy ennek mi lesz az ára, és az ellenség „meg fogja bánni, hogy elszámította magát”.

Donald Trump interjút adott a CNN-nek, amelyben elmondta, hogy a nagy csapáshullám még nem is történt meg Irán ellen.

Még nem is kezdtünk el keményen odacsapni.

– mondta Trump, aki szerint a „szart is kiverik belőlük”

Nagyon jól megy, nagyon erőteljes. Nekünk van a világon a legjobb hadseregünk, és használjuk.

– mondta Trump.

Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette: az Irán ellen indított offenzíva „világos, elsöprő és határozott” célja az volt, hogy kiiktassák az iráni rakétafenyegetést, romba döntsék az iráni haditengerészetet, illetve elérjék azt, hogy Iránnak ne legyenek atomfegyverei.

Ez nem egy úgynevezett rezsimváltó háború, bár a rezsim nagyon is megváltozott, és ez csak jót tesz a világnak. Nincsen semmiféle ostoba szabályzat, nincs semmilyen ingoványos nemzetépítés, nincs demokráciaépítés, nincs semmiféle politikailag korrekt háborúzás. Azért harcolunk, hogy győzzünk, és nem fogjuk pazarolni az időt, sem az életeket

– jelentette ki a tárcavezető, kitérve arra is, hogy egyesek attól tartanak, hogy a mostani amerikai beavatkozás egy elhúzódó regionális konfliktusnak ágyazhat meg a Közel-Keleten. Hegseth ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „ez nem Irak”, a konfliktus nem végtelen.

Az amerikai hadügyminiszter arra a kérdésre, hogy jelenleg vannak-e amerikai szárazföldi csapatok Iránban, azt felelte, nincsenek, de nem fognak belemenni ennek a taglalásába, mert bolondság lenne azt várni az amerikai hatóságoktól, hogy nyilvánosan közöljék, hogy pontosan meddig hajlandók elmenni. Itt tette hozzá, hogy „Trump elnök biztosítja az Egyesült Államok ellenségeit afelől, hogy az amerikai érdekek védelmében olyan messzire fognak elmenni, amennyire csak szükséges”.

Dan Caine, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke az Irán elleni amerikai–izraeli légicsapások harmadik napján tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy időbe fog telni, mire elérik az Egyesült Államok katonai céljait Iránban, és fel kell készülni további amerikai veszteségekre. Caine hangsúlyozta, hogy ez nem egy egyszerű, egynapos művelet. „Bizonyos időt vesz igénybe, hogy teljesítsék azokat a célokat, amelyekkel az Egyesült Államok közel-keleti műveleteiért felelős Középső Parancsnokságát (CENTCOM) és a vezérkari főnökök egyesített bizottságát megbízták, és egyes esetekben ez kemény és nehéz munka lesz” – mondta.

A vezérkari főnök tájékoztatása szerint az amerikai hadsereg – csakúgy, mint a tavaly júniusi Irán elleni katonai művelet során – most is bevetett B–2-es lopakodó nehézbombázó repülőgépeket. A csapások részét képezték továbbá kibertechnológiai manőverek is, amelyekkel megzavarták az iráni kommunikációs rendszereket és az érzékelőhálózatokat.

A tájékoztatón Pete Hegseth hadügyminiszter leszögezte még azt is, hogy Trump szabadon dönthet arról, hogy az iráni művelet meddig tartson. „Négy hét, két hét, hat hét. Lehet több is vagy kevesebb” – latolgatta.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felajánlotta, hogy a legjobb szakértőket küldi a Közel-Keletre, hogy segítsenek lelőni az iráni drónokat, ha a nyugati vezetők meggyőzik Putyint arról, hogy tűzszünetre van szükség. Oroszország rendszeresen használ iráni drónokat, illetve részben a saját gyártású drónjait is ezekről mintázta, így négy év alatt az ukrán haderő jelentős tapasztalatokat szerzett a drónok lelövésében.

A következő a javaslatom: a közel-keleti vezetők nagyon jó kapcsolatban vannak Oroszországgal. Kérjék meg Putyint egy egy hónapos tűzszünetre.

– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy amint leállt a harc, a legjobb drónkezelőket és elfogókat küldi a Közel-Keletre.

Németország repülőgépeket küld Szaúd-Arábiába és Ománba, a Közel-Keleten rekedt német turisták kimenekítésére – jelentette be hétfőn a német külügyminiszter. Johann Wadephul közölte, hogy a két ország fővárosába, Rijádba és Maszkatba hamarosan útnak induló repülőgépeken elsősorban a veszélynek kitett német állampolgárokat, tehát a gyermekeket, betegeket és a várandós nőket fogják evakuálni.

A DPA német hírügynökség kormánytisztviselőkre hivatkozó becslése szerint a Közel-Keleten jelenleg tartózkodó német turisták száma akár a 30 ezret is elérheti. A német védelmi minisztérium szóvivője korábban azt mondta, „a kormány akkor dönt majd az evakuálás mellett, ha nem marad egyéb megoldási lehetőség”.

(MTI)

Újságírói kérdésekre válaszolva fejtette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy mit gondol arról, hogy az Egyesült Államok és Izrael összehangolt akció keretében megtámadta Iránt, ami legalábbis megrengette az ország felett uralkodó rendszert – példának okáért Ali Hámenei nagyajatollah is életét vesztette az egyik első támadásban.

Zelenszkij az RBC-Ukraine szerint azt mondta, az iráni események intő jelként szolgálhatnak Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, rámutatva arra, hogy így érnek véget a diktatúrák.

Az ukrán elnök mindemellett azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt napok eseményei megmutatták, hogy Moszkva mennyire értéktelen szövetséges. Utalva arra, hogy Oroszország és Irán régóta szoros szövetségesei egymásnak, Putyin ugyanakkor kénytelen tétlenül nézni, hogy az amerikaiak és az izraeliek együtt támadják a perzsa államot. Zelenszkij megemlítette, hogy ugyanez volt a helyzet Szíria esetében is, amikor az oroszok nem tudtak segíteni a szövetséges Aszad-rezsimnek 2024 végén.

„Ugyanígy, úgy vélem, most is megmutatták a gyengeségüket, vagyis hogy szövetségesként értéktelenek. Ami Iránban történik, úgy tűnik számomra, hogy Putyinnak jó jelzés arra, hogyan ér véget a diktatúra” – mondta Zelenszkij, rámutatva, hogy az oroszok minden bevethető harci egysége Ukrajnában van, Moszkvának így nincs számításba vehető ereje arra, hogy a szövetségeseinek segítsen.

Vang Ji, Kína külügyminisztere közölte az iráni külügyminiszterrel egy hétfői telefonhívásban, hogy Peking támogatja Teheránt abban, hogy meg tudja védeni magát az amerikai és izraeli támadásoktól.

Vang arról beszélt Abbász Aragcsinak, hogy Kína és Irán között hagyományos barátság van, és támogatják, hogy Irán megvédje a szuverenitását, a biztonságát és a területi integritását. Kína sürgette az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy hagyjanak fel a támadásokkal, de részleteket nem árult el arról, milyen módon kívánja támogatni Iránt.