Elmozdul, megnyúlik és összemegy az emberi agy a világűrben, erre a következtetésre jutott egy 26 asztronauta MR-eredményét vizsgáló új tanulmány – olvasható Phys.org oldalán.
Hasonló látszott annak a 24 önkéntesnek a felvételein is, akik egy kísérlet keretein belül 60 napot folyamatosan fekve töltenek, 6 fokos lefelé irányuló szögben. Ezzel a mikrogravitáció, azaz súlytalanság emberi szervezetre gyakorolt hatását szimulálják és vizsgálják.
Az űrhajósok agya ugyanakkor nagyobb mértékben mozdult el felfelé, mint a kísérletben résztvevőknek, és az is világos, hogy minél hosszabb ideig tartózkodott valamelyikük az űrben, annál hangsúlyosabbak lettek a változások. Az agy kiegészítő motoros területe – amely segít a mozgás irányításában – körülbelül 2,5 milliméterrel került feljebb azoknál az asztronautáknál, akik egy évig tartó küldetésen vettek részt.
Ezek az elváltozások észrevehető hatással vannak az érintettek egyensúlyára és a koordinációjára. A tesztek során azok az űrhajósok küzdöttek legjobban az egyensúlyozással miután visszatértek a Földre, akiknél a legnagyobb agyi elmozdulás történt.
Az űrküldetések jövője szempontjából elengedhetetlen ezeknek a változásoknak a megértése. Bár az agy többnyire néhány hónapos földi tartózkodás után visszatér normális helyzetébe, a tudósoknak több információra van szükségük ahhoz, hogy biztonságosabb feltételeket biztosíthassanak a hosszabb, például Marsra irányuló missziókhoz.
