Orbán Viktor kiemelte: az idei húsvét különösen fontos volt a magyarok számára. „Ebben az évben ünnepeljük Magyarország újjászületését is” – írta. Úgy fogalmazott, hogy a Magyarország előtt tornyosuló akadályok felszámolásának kiindulópontját egy új alaptörvény megteremtése jelentette, amely a magyar újjászületés legfontosabb dokumentuma, és az új alaptörvény által Magyarország önbecsülése született újjá.
Megállapította, hogy az új alaptörvény ma Európa legmodernebb alaptörvénye, amelyet az utóbbi húsz év egyik legnagyobb magyar sikerének tekint. Kiemelte, hogy az alaptörvény bezárja az ajtót a múlt olyan világa előtt, amelyben az ország és a magyarok nagy többsége vesztessé vált ugyan, de amelyben szép számmal akadtak haszonélvezők is. Kiemelte: az új alaptörvény megakadályozza, hogy a jövőben a magyarok nevében bárki korlátlanul hiteleket vegyen fel és az országot eladósodásba döntse. „A szocialisták nem örülnek ennek, mert kormányzati tevékenységük és hatalmi rendszerük éppen a korlátlan hitelfelvételen alapult” – írta Orbán Viktor.
Hangsúlyozta, hogy az új alaptörvény véget vet minden előjognak és kiváltságnak. Ennek nem örülnek azok, akik mindeddig ezeket a kiváltságokat élvezték. A kormányfő szerint Magyarországon ma van egy olyan politikai erő, amely azért juthatott be a parlamentbe, mert a korábbi kormányok és az alkotmány gyengeségei miatt elterjedt a bűnözés Magyarországon. Ez az erő persze nem örül annak, hogy az új alaptörvény szigorúan fellép a bűnözés ellen, mert fél attól, hogy jelentősége csökken.
Hangsúlyozta: az újjászületés dokumentumának küldetése az, hogy visszaadja a nemzet önbecsülését, növelje az emberek erejét és egyidejűleg csökkentse a politika szerepét. Ezért fintorognak mindazok, akik mostanáig azt gondolták, hogy az emberek fölött állnak. Akiknek nem tetszik, ha az emberek ereje és befolyása növekszik, sajátjuk viszont csökken – írta.
Thomas Schmid „Több jelent, kevesebb történelmet” című válaszában kiemelte: a demokrácia a vitából él. „Magyarország új alkotmánya nem akarja ezt” – írta. Kiemelte, hogy az új alaptörvényt és a médiatörvényt Európában és Magyarországon sem mindenütt fogadták örömmel. Az EP-ben bírálatok hangzottak el, és nem titok, hogy néhány európai kormány vegyes érzésekkel tekint a legutóbbi magyarországi fejleményekre. Egyesek azt gyanítják, hogy az új alkotmány valójában inkább a múltba tekint, és a nemzeti identitással kapcsolatban ódon elképzelések bebetonozására törekszik.
Schmid hangsúlyozta, hogy osztja ezt az értékelést. Szerinte az alkotmány soraiból – különösen a „nemzeti hitvallás” nevet viselő bevezetőjéből – a nemzet, a nép, a közösség olyan értelmezése csendül ki, amely a távoli múltat idézi fel. A „nemzeti hitvallás” jóval több, mint egyfajta szándéknyilvánítás – írta. Úgy vélte, hogy az valójában a társadalmi fejlődést a nemzeti identitás merev definíciójának túszává teszi. Emlékeztetett arra, Orbán Viktort egyes helyeken Európában „nacionalista jobbkanyarral” vádolták. Hangsúlyozta, hogy a maga részéről nem csatlakozik ezekhez a nézetekhez.
Kiemelte, hogy a miniszterelnök szerint az új alkotmánnyal Magyarország büszkeségét és öntudatát nyeri vissza. „Számomra azonban úgy tűnik, hogy ez a fajta, a nemzeti történelembe kapaszkodó önmegerősítés inkább a gyengeség, nem pedig az öntudatos erő jele” – hangoztatta. Schmid szerint minden demokrácia tiszteletben tartja a nemzet történelmét, azonban a jelenben él, de ez nem csendül ki a magyar alkotmányból. „Ezért őszinte sajnálattal közölnöm kell: nem vagyok meggyőzve” – írta.
