A VOSZ azt is tervezi, hogy Brüsszelben konzultálnak arról, hogyan lehet a szabályozást alapelveiben piackonformmá tenni. A piacot ugyanis a piacnak kell szabályoznia – szögezte le. A VOSZ már a törvény előkészítése során jelezte, hogy annak egyes elemeit nem tartják elfogadhatónak. Nem értik például, milyen alapon állapították meg a piaci erő korlátját százmilliárd forint éves árbevételben. Diszkriminatívnak tartják a jogszabályt, s azzal sem értenek egyet, hogy az a büntetésre koncentrál az elvek rögzítése helyett.
Az OKSZ-nek emellett több kifogása is van a jelentős piaci erőfölénnyel foglalkozó passzussal kapcsolatban: furcsállják például, hogy az a beszerzési társaságokra is vonatkozik. Azt sem értik, hogy miközben a törvény egyik bekezdése kimondja, jelentős piaci erő akkor áll fenn a beszállítóval szemben, ha az adott vállalatcsoport előző évi konszolidált nettó árbevétele meghaladja a százmilliárd forintot, más bekezdés ezzel ellentétesen fogalmaz.
A hagyományos magyar kiskereskedők számára nincs jelentősége a jelentős piaci erő szabályozásának, hiszen nekik nem áll módjukban visszaélni, és – mivel nem szállítanak be a nagyoknak – velük szemben sem tudnak visszaélni – jelezte a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (Kisosz) ügyvezető elnöke, Antalffy Gábor. Az említett szabályozás a magyar termelők, beszállítók és a multik közötti kapcsolat miatt fontos, a kicsiknek a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmának törvénybe kerülése lett volna lényeges – mutatott rá. Ez azonban több szakmai szervezet szorgalmazása ellenére már a törvénytervezet utolsó változatából is kimaradt. Pedig a két dolog, azaz a jelentős piaci erő szabályozása és a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma nem csereszabatos – fogalmazott.
