„Nemcsak az Alkotmánybíróság, az Emberi Jogok Európai Bírósága is korrigálhatja a pénztártagok diszkriminációját” – írta a jogvédő szervezet. A Magyar Helsinki Bizottság indoklása szerint 2011 decemberétől az állam úgy szedi be a magánnyugdíjpénztárakban maradtak járulékalapjának negyedét a társadalombiztosítás javára, hogy munkában töltött szolgálati idejüket nem ismeri el. Ez egyértelműen sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt diszkrimináció tilalmát.
Tavaly október 25-én fogadta el a parlament a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényt. Az LMP a törvény megszavazása után bejelentette, hogy az Alkotmánybíróságon támadja meg a döntést, mert az alkotmányellenes, és szabad utat engedett a kormánynak arra, hogy rátegye a kezét a magánnyugdíjkasszákban felhalmozott befizetésekre. Az MSZP november 5-én az Országos Választási Bizottságnál (OVB) ügydöntő népszavazást kezdeményezett a magán-nyugdíjpénztári tagdíjátutalás felfüggesztéséről. Az OVB nem hitelesítette a kezdeményezést, a döntést az MSZP az Alkotmánybíróságon (Ab) támadta meg. A törvény ellen több civil szervezet is tiltakozott.
MSZP: kényszerpályára kerül a rendszer
A szocialisták szerint a konvergenciaprogram alapján soha nem látott mennyiségű pénzt vonnak ki a nyugdíjrendszerből, és így az kényszerpályára kerül. Korózs Lajos azt mondta, hogy 2012-ben 93 milliárd, 2013-ban 129 milliárd forinttal kevesebb jut a nyugdíjakra a konvergenciaprogram miatt. Az ellenzéki képviselő szerint a kormányzat csak „csöpögteti” a rendszer átalakításával kapcsolatos elképzeléseket.
Korózs Lajos úgy látja, keverni akarják az átalakításnál a felosztó-kirovó rendszert az úgynevezett svéd modellel és a várható megszorításokkal. A rendszer átalakításával kapcsolatban kiszivárgott hírekkel összefüggésben a politikus hangsúlyozta, hogy tisztességes nyugdíjakat nem lehet kizárólag a befolyó járulékokból fizetni, mert ehhez az kevés. Azt is kritizálta, hogy az új tervek megvalósítása előtt semmilyen hatástanulmányt nem készített a kormányzat. Korózs Lajos intő példaként hívta fel a figyelmet arra, hogy az elfogadott új alaptörvényben nem szerepel a társadalombiztosítás szó, és ez szerinte azt jeleneti, hogy az államnak nem kötelessége a társadalombiztosítást működtetni.
Magának mond ellent a Fidesz az új nyugdíjtervvel
Ellentmondásban van a Széll Kálmán Terv új nyugdíjötlete azzal a Fidesz által korábban hozott törvénnyel, amely szerint a nők 40 éves koruk után nyugdíjba mehetnek, akár szültek gyereket akár nem – mondta a Klrubrádiónak az MTA nyugdíjszakértője.
Simonovics András ostobaságnak nevezte a gyerekneveléshez és szakmához kötni a nyugdíjkorhatárt. Szerinte értelmezhetetlen, hogy a jelenlegi korhatár csak azokra vonatkozna, akik két gyerekeket felneveltek és szakmákhoz juttatták őket, hiszen sok az elvált szülő. Ezt csak a hölgyekre lehet értelmezni és nem negatívan, hanem pozitívan kellett volna megfogalmazni. Például mondhatták volna azt, hogy 67 év lenne a nyugdíjkorhatár, és ebből adnának kedvezményt – tette hozzá az akadémia szakértője.
