Az olasz egység létrejötte után még majd’ tíz év kellett, hogy 1870-ben az Olasz Királyság elfoglalja Rómát, az addig független Pápai Államot. Komoly védelem híján néhány órás harc volt az egész, de jogilag nézve Olaszország erőszakkal annektálta a Vatikánt. II. Viktor Emánuel beköltözött a pápa korábbi rezidenciájába, és követelte a palota kulcsait.
IX. Pius büszke, megvető választ adott, de ez a lényegen semmit nem változtatott. Ettől kezdve a pápa nem ismerte el az olasz állam fennhatóságát korábbi területén, és hiába kapott a Vatikán állami monopóliumokat, a világi és egyházi állam viszonya sokáig ellenséges maradt.
Önkéntes “száműzetés”
Pius és az őt követő pápák azt is megtagadták, hogy olasz földre lépjenek, inkább évtizedekre a Vatikán foglyainak tekintették magukat. A „bojkott” odáig ment, hogy a pápa a Szent Péter-bazilika Szent Péter térre néző erkélyére sem volt hajlandó kilépni, mert a teret az olasz hadsereg felügyelte.
Ebben a merev légkörben szinte bombaként robbant Magyarországon is Az Est beszámolója 1915. január 16-án, miszerint XV. Benedek mégis elhagyta a Vatikánt. Tényleg szenzációként tálalták: „a vallás egyik legnevezetesebb eseménye lesz”, „fényes híd gyanánt ível a mély szakadék fölött, amely majdnem ötven éve tátong a Vatikán és Quirinale között” – olvasható a Politikatörténeti Intézet korabeli sajtóhíreket feldolgozó weboldalán. Ne feledjük, a XX. század elején vagyunk, amikor a katolikus egyházfő minden lépése komolyan foglalkoztatta a közvéleményt.
Mussolini hozott enyhülést
Benedeknek jó oka volt, hogy megszakítsa önkéntes száműzetését, és a “Vatikán foglyaként” mégis olasz földre lépjen. Január 13-án földrengés rombolta porig a Rómától 100 kilométerre fekvő Avezzanót és környékét, a katasztrófa több mint 30 ezer ember életét követelte.
A sebesültek egy részét Rómába szállították, XV. Benedek pedig január 15-én úgy határozott, meg kell látogatnia az áldozatokat a Vatikán határán álló Santa Marta kórházban. Pár nappal később ismét így cselekedett, ám a korabeli sajtó rosszul látta ebben a több évtizedes elzárkózás feladását.
Ezt csak az 1929-es lateráni egyezmény mondta ki, mikor is Mussolini Olaszországa kinyilvánította, hogy a Vatikán szuverén állam, XI. Pius pápa pedig elismerte, Róma az Olasz Királyság fővárosa.
XV. Benedek pápa (Wikipedia)
