Tudomány
Steinschneider Lilly (Steinschneider Lilly)

Nem engedték harcba az első magyar pilótanőt

Ki tudja, Steinschneider Lilly talán az I. világháború repülős ásza lehetett volna, ha édesapja nem tiltja el a légi csatáktól. Így ápolónőként szolgált.

Korábban a témában:

A repülés már az 1910-es években is a legköltségesebb hobbik közé tartozott, ebből a szempontból tehát Steinschneider-Wenckheim Helene Lilly szerencsés családba született. A nagyapa, Steinschneider Jakab alapította bútor- és ágyneműgyár híres, nagy cég volt, többek között a császári család beszállítója. Az Ilka néven anyakönyvezett lány 19 évesen, egy budapesti nemzetközi repülőversenyen lett a levegő szerelmese.

Eleinte csak utasként, pontosabban élő ballasztként repülhetett neves pilóták mögött ülve, távolsági és magassági rekordokat megdöntve. Bizonyos feladatoknál ugyanis feltétel volt még egy személy szállítása, erre pedig logikusan a könnyű testalkatú hölgyek voltak a legalkalmasabbak. Lilly természetesen nem elégedett meg ennyivel, 1912-ben Magyarországon és a Monarchiában is első nőként vehette át 4. számú pilótaigazolványát.

Rommá tört a gépe

A vizsga után, friss engedéllyel 1800 méteres magasságba repült, utasa pedig nem kisebb személyiség volt, mint Emil Uzelac ezredes, mai fogalmaink szerint a birodalom légierejének parancsnoka. Első nyilvános felszállását 1912. október 6-án kétezer fős tömeg nézte végig, a sikeres landolást követően éljenezte, az emberek vállukon vitték a hangárakhoz.


Steinschneider Lilly középen Fotók: Wikipedia

A következő évben Bécs melletti Aspernben nemzetközi repülőhetet szerveztek, ilyen eseményen először indult két nő: Madame Palliers a franciák képviseletében és Steinschneider Lilly osztrák színekben. Az 1913-as Szent István-napi repülőversenyen Pesten Lilly nyerte meg a gyorsasági versenyt, második lett az egyhuzamban repülések és a levegőben töltött összidők versenyében. Itt történt egy baleset is: leszálláskor gépe egy homokbuckának szaladt és darabokra tört, a hölgy viszont egy karcolás nélkül, saját lábán távozott a roncstól.

Nem engedték harcolni

Édesapjának köszönhetően – a legtöbb pilótától eltérően – saját repülőgéppel vehetett részt vagy tucatnyi magyar és nemzetközi versenyen. Az I. világháború kitörésekor Steinschneider Lilly számára egyértelmű volt, hogy harcba száll, felajánlotta szolgálatait a hadügyminisztériumnak. Nagy hatalmú édesapja azonban közbeszólt, kapcsolatait megmozgatva elérte, hogy a lányt eltanácsolták, ezután egy ideig ápolónőként szolgálta hazáját.

Miután azonban férjez ment Johannes Evangelist Virgilio Coudenhove-Kalergi von Ronspergheimmal grófhoz, élete gyökeres fordulatot vett. Férje csehországi lakóhelyére költözött és ugyancsak a férj kérésére megszakította kapcsolatait zsidó származású családjával – édesanyjával és Margit húgával titokban találkozott. Felhagyott a repüléssel is, amit indokolhat az is, hogy a háború alatt felfüggesztették a polgári repülést.

Már-már eredménytelennek tűnő próbálkozások után végre 1927-ben megszületett a várva várt gyermek, egy kislány. A növekvő náci veszély miatt a gyerekkel Olaszországba menekült, ahol szerény anyagi körülmények, nélkülözések közt élt. Feltehetően Lilly zsidó származása miatt kellett férjének 1943-ban különélési nyilatkozatot kiadnia, de 1960-ban el is váltak.

A háború után az első magyar pilótanő életéről nem sokat tudunk, visszavonultan töltötte napjait Dél-Franciaországban. Egyes források szerint 1975. március 28-án hunyt el Genfben, mások úgy tudják, 1977-ben és Nizzában.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.