Nagyvilág europoli

Von der Leyen: Európa harcban áll

SEBASTIEN BOZON / AFP
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025. szeptember 10-én, a kelet-franciaországi Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén tartja éves uniós helyzetjelentését.
SEBASTIEN BOZON / AFP
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025. szeptember 10-én, a kelet-franciaországi Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén tartja éves uniós helyzetjelentését.

Európa harcban áll. Egy olyan kontinensért, amely független és szabad, a demokráciáért és a szabadságunkért, hogy magunk döntsünk a sorsunkról. Ez a harc a jövőnkről szól. Sokat gondolkodtam rajta, hogy ezzel kezdjem-e a beszédemet. Az európaiak nem szoktak hozzá, hogy ilyen szavakat használunk, hiszen Európa egy békeprojekt

– mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a szokásos nyárvégi State of the European Union (Az Európai Unió helyzete) beszédében, amelyet az amerikai elnök évenkénti, kongresszus előtti beszédéről mintázott az unió. Von der Leyen Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén beszélt, éppen aznap, amikor nagy mennyiségű orosz drón hatolt be Lengyelország légterébe, majd a lengyel légierő elpusztította őket.

Von der Leyen szerint az európaiak folyamatosan nézik az ukrajnai és gázai jeleneteket, és miközben a világ hatalmi vonalait újrahúzzák, Európának harcolnia kell.

Egy új Európának kell felemelkednie.

– mondta. Szerinte ez Európa függetlenségének ideje. A mostani helyzet arról szól, hogy meglegyen a szabadságunk és erőnk, hogy a saját sorsunkat meghatározzuk.

„Hányszor hallottam, hogy Európa nem képes valamire, a járványtól a helyreállítási alapon át Ukrajna támogatásáig. És Európa mindig képes volt rá. De a kérdés most az: van Európának bátorsága, hogy harcoljon, és érzi-e a sürgetést?” – fogalmazott.

A bizottsági elnök szerint európai egységre van szükség az intézmények és a parlament demokráciapárti erő között. Meg akarja erősíteni a demokráciapárti többséget, mert ez az egyetlen, ami képes Európát szolgálni.

Később elmondta Szása és Ljudmila történetét. A fiatal Szását elrabolták az oroszok, az elfoglalt területekre vitték, de fel tudta hívni a nagyanyját, aki megkerülve a frontot Oroszországig ment, hogy visszavigye őt Ukrajnába. Az édesanyját még mindig nem találják. Szása és Ljudmila a teremben hallgatta a beszédet, Von der Leyen később tapsot kért nekik. Elmondta, hogy minden ukrán gyereket megpróbálnak visszahozni Oroszországból, és mindent megtesznek, hogy diplomáciai úton zárják le ezt a háborút.

De látjuk, hogy Oroszország mit ért diplomácia alatt

– mondta, felhozva, hogy egy hete a nyugdíjukra váró civileket bombáztak le az oroszok, ma pedig Ukrajnába hatolt be tíznél több Sahid drón.

Sergei SUPINSKY / AFP Az ukrán légvédelem 2025. szeptember 10-én.

Európa Lengyelországgal van

– mondta a reggeli hírekre utalva, amit állva tapsoltak meg a képviselők.

Von der Leyen szerint nem csak az európai állampolgároknak kell kifizetniük Ukrajna védelmét, dolgoznak egy olyan módszeren, amellyel ezt a lefoglalt orosz vagyonból tudják megtenni. A befagyasztott orosz vagyok terhére hitelt adnak Ukrajnának, úgy, hogy nem nyúlnak a lefoglalt pénzhez. A hitelt közösen jegyzik majd, és Ukrajnának csak később kell visszafizetnie. Ezzel Ukrajna védelmét fogják finanszírozni.

Az elnök úgy írta le Ukrajna szembenállását, mint ahol az ukrán találékonyság áll szemben Oroszország hadiiparával. Ukrajnát úgy fogják támogatni, hogy ezt a hadiipart ellensúlyozzák. Bejelentette, hogy Európa hatmilliárd eurót fordít arra, hogy Ukrajnával közösen drónipart hozzon létre.

Azt is elmondta, hogy a hadifejlesztésekre adott SAFE-keretet teljesen felhasználták, 19 ország jelentkezett érte, de bónuszt adnak azoknak, akik a lehető legjobban támogatják Ukrajnát, és ukrán fegyvereket vásárolnak belőle.  Létrehoznak egy Keleti Szárny Őrséget (East Flank Watch) is, amely a Baltikumtól délre figyeli meg a keleti határvonalat. Von der Leyen az elmúlt hetekben az EU keleti határvonalát járta végig a tagállamok vezetőivel.

Európa egy ötlet. A szabadság és a közös erő ötlete

– mondta von der Leyen, aki szerint eredetileg is ezért jött létre az unió. Elmondta, hogy nem szabad lassulnia a bővítési folyamatnak, mert újraegyesítésre van szükség Európában.

Ami Gázában történik, megrázta a világot. Emberek ételre várva halnak meg, gyerekekkel a karjubkban. Az emberek alkotta éhezés soha nem lehet a háború eszköze. Ennek az emberiség érdekében véget kell vetni

– mondta. Szerinte a Palesztin Hatóság pénzügyi elsorvasztása és az izraeli miniszterek egyre radikálisabb szavai ellene mennek a kétállami megoldásnak. Itt elmondta, hogy új csomagot jelent be a gázai helyzet kezelésére.

A kétoldalú támogatásokat Izraellel felfüggesztik, mindent, ami nem az izraeli civil szférát vagy a Jad Vasem központot érinti. Szankciókat vetnek ki a szélsőségesekre és az erőszakos telepesekre. A kereskedelmi társulási megállapodást részben felfüggesztik.

Tudom, hogy itt nehéz többséget találni, és minden döntés túl sok lesz az egyik oldalnak, túl kevés a másiknak

– mondta. Létrehoznak egy adománycsoportot, amellyel Gáza újjáépítésére gyűjtenek majd.

A Gázával kapcsolatos rész volt az első, amikor Von der Leyen nem csak tapsot, hanem bekiabálásokat is kapott. Arról is beszélt, hogy a Hamásszal nem lehet együttműködni, mert ez egy terrorszervezet, ami a saját népét nyomja el.

SEBASTIEN BOZON / AFP

Ezután rátért a versenyképességre. Von der Leyen szerint az iparági szervezetekkel való egyeztetések után arra jutottak, hogy mindenki azt akarja, hogy könnyebb legyen Európában vállalkozni. Azt ígérte, évi nyolcmilliárd eurónyi költséget spórol meg a már benyújtott javaslat az európai cégeknek, és jön majd másik hasonló is. Létrehoznak egy európai alapot, amelyben cégekkel közösen támogatják majd a feltörekvő iparágakat. Az IMF felmérésére hivatkozott, amely szerint az EU belső határai 45 százalékos vámot jelentenek a kereskedelemben, és sokszor 100 százalékosat a szolgáltatásokban. Bejelentette, hogy bemutatnak egy egységes piaci tervet 2028-ig.

Arról is beszélt, hogy az európai mesterséges intelligencia létrehozásának alapköveibe fektetnek be, „gigagyárakat” hoznak létre erre a célra. A nap folyamán a legnagyobb európai cégek vezetőivel fog találkozni, hogy az együttműködésről beszéljenek.

Az akkumulátor-gyárak létrehozását is szeretnék felgyorsítani. Arról is beszélt, hogy a keresletet növelni kell, és előnyben fogják részesíteni az Európában gyártott termékeket.

Von der Leyen szerint az acélipar túltermelése lenyomja az árakat, amitől kevesebben akarnak tisztán előállított acélt venni. Ezért létrehoznak egy olyan eszközt, ami a fair versenyt támogatja majd az acéliparban. Kidolgoznak egy szegénység elleni javaslatot is. Emellett egy megélhetést segítő és az energiaárakat stabilizáló javaslatot is be fognak nyújtani.

Tudjuk, mi vitte fel az árakat. A függőség az orosz olajtól. Ideje teljesen leállni a koszos orosz fosszilis energiáról

– mondta. Hozzátette, hogy több tiszta energiát kell előállítani Európában, amit az atomenergiával kezdenének, és a megújulókkal folytatnák. Úgynevezett energiaautópályák létrehozását is bejelentette, amelyek összekötnék a nagy áramhálózatokat.

A lakhatási válsággal kapcsolatban arról beszélt, hogy ez egy teljes társadalmi válság, ami széttépi a társadalmakat. Bemutatják Európa első lakhatási programját, a cél, hogy minél könnyebb legyen új házakat építeni..

Az autóiparról elmondta, hogy a kicsi, megfizethető árú autókat kell támogatni, mert ezek jelentik a gazdaság alapját. Szerinte szükség van egy európai e-autó programra, amellyel az Európában gyártott autókat támogatják. Ezen a ponton a beszéd során először fütyülték ki Von der Leyent.

Az Egyesült Államokkal való kereskedelmi viszonyunk a legfontosabb. Több mint 500 milliárd eurónyi terméket exportálunk évente, és állások milliói függenek ettől. Soha nem fogunk állásokkal játszani

– mondta a bizottsági elnök, aki szerint meg kellett őrizni a hozzáférést az amerikai piachoz, és a lehető legjobb megállapodást kötötték meg Donald Trumppal. Szerinte az is fontos, hogy ez előnyt jelent az európaiaknak a többiekkel szemben, akik rosszabb feltételeket kaptak.

De a szabályozás ránk tartozik, mindig mi fogunk dönteni a törvényeink betartásáról

– mondta. Bejelentette, hogy év végéig Indiával is meg akarnak állapodni a kereskedelemről.

Egy 500 millió eurós csomagot is bejelentett, mellyel a legjobb tudósokat szeretnék Európába vonzani, mert szerinte a tudománynak nincsenek határai. Ennek jegyében egy világméretű egészségügyi kezdeményezést is bejelentett.

SEBASTIEN BOZON / AFP

A bizottság elnöke szerint szükség van egy éves jogállami ciklusra, amely időben azonosítja, mi történik az Európai Unión belül a jogállammal.

A jogállam tisztelete kötelező az európai forrásokhoz. Most és a jövőben is

– mondta el. Emellett létrehoznak egy új európai központot is, amely a külföldi beavatkozásokat felügyeli az EU-n belül az álhírek révén. Szerinte a média védelme is fontos, ezért elindítanak egy médiareziliencia programot, amely a független újságírást támogatja. A következő büdzsében pedig jelentősen megnövelik a média támogatását.

A bizottság elnöke a beszédét a tűzoltók előtti tisztelgéssel zárta, mert a tüzek egyre komolyabb problémát jelentenek a kontinensen. Ezért létrehoznak egy új, európai tűzoltócentrumot is, amelynek Cipruson lesz a központja.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik