Az előzetes normakontroll esetében teljes körűen visszakapta az Alkotmánybíróság a jogkörét, de utólagosan továbbra sem vizsgálhatja a költségvetést érintő törvényeket – mondta el az fn.hu-nak Gulyás Gergely, aki szerint ezzel a taláros testület részben visszakapta a jogköreit, amit ősszel Lázár János javaslatára elvontak.
A fideszes politikus azt is elárulta, hogy ő jobban örült volna, ha teljes mértékben visszakapja az Alkotmánybíróság a jogkörét, de ennyit lehetett elérni ebben a tervezetben. Szerinte az is valószínűsíthető, hogy a csütörtöki frakciógyűlés és a nemzeti konzultáció eredményeként a gyermekek után járó szavazati jog kikerül a készülő alkotmányból.
Az előzetes normakontroll azonban nem elég biztosíték az alkotmányosság fenntartásához. Lövétei István alkotmányjogász szerint ugyanis az előzetes kontroll egyáltalán nem pótolja az utólagosat. „Miután az utólagos normakontrollban megkötötték az Alkotmánybíróság kezét, az alkotmánybíró nem igazi alkotmánybíró” – nyilatkozta az alkotmányjogi szakértő az fn.hu-nak.
Úgy véli, ha csak az előzetes normakontrollt vesszük komolyan, akkor nem tudjuk feltárni a valóságos életbeli szituációkban való megjelenését a törvény szövegének. Azt ne várja senki, hogy előzetesen az összes lehetséges kontextust át tudja vizsgálni. Alkotmánybíróként már Sólyom László is elmondta, hogy ha lehetséges, nem foglalkozna előzetes vizsgálattal, mert így nem lehet mindig kiszűrni az utólagosan felmerülő konfliktusokat, a kontextusokban megjelenő ellentmondásokat. Emellett az ellenzék is csak általános elvekre hivatkozhat majd, így az egyetlen hathatós eszköz az alkotmányjogi panasz maradhat.
Visszaéléseket hoz kontroll elvesztése
Mint azt Lövétei elmondta, az alkotmánybíróság a második világháború után intézményesült Európában, és arra épült, hogy konkrét, meghozott törvények is lehetnek jogellenesek.
Az Alkotmánybíróság tehát egy kontrollja a törvényeknek általános jogszerűségi szempontból. Ezt nevezik alkotmányosságnak. Ehhez pedig nem elégséges csak az alkotmány szövege, mert az Alkotmánybíróság értelmezi a szövegkörnyezet függvényében magát az alkotmányt is. Az utólagos normakontroll tehát az egyetlen lehetőség arra, hogy érdemben a rossz jogi szövegeket kivonjunk a jogrendszerből, és egyfajta általános értékrendhez, elvhez tartsuk magunkat.
Az alkotmányjogász szerint a jelenlegi kontroll elvétele jól illeszkedik ahhoz, ahogyan a Fidesz kikerüli a törvényalkotási kontrollt, amikor egy képviselő benyújt egy javaslatot, és egy hét múlva az már minden egyeztetés nélkül törvénnyé válik. Egy minisztériumban komoly apparátusoknak az a feladatuk, hogy összefésüljék a lehetséges törvényi szövegeket, és egységbe hozzák a tartalmakat. Ha mindezeket kikerüljük, akkor egyértelmű, hogy inkoherens jogrendszer jön létre, és visszaéléseket eredményez.
Sírógörcs az Alkotmányban
A gyermekek után járó szavazati jog esetében a tervezetben lévő módon sérül a választási jog egyenlőségének elve. Ha az ötgyermekes család és az egygyermekes is csak egy pluszszavazatot kap, akkor a gyerekekre eső szavazati jog egyenlőtlen. Ezt azonban várhatóan majd a választójogi törvény rendezi.
„A nemzeti hitvallástól eltekintve – ami az én olvasatomban egy sírógörcs – az egész tervezet a 89-90-es alkotmány átfogalmazása” – értékelte az alkotmánytervezet egészét Lövétei István. Úgy gondolja, sokban valóban jobb szövegezésű, de összefüggésrendszerében újat nem adó dolog született. Ami pedig konfliktus az eredetiben szerepelt, az itt még mélyebbre került.
Szerinte miközben Lázár János azt állítja, hogy ez a jövő alkotmánya, egyértelmű, hogy a múlté. A nemzeti hitvallás például teljes mértékben a múlttal foglalkozik, ahol a nemzet sérelmeit igyekszik valahogy eltörölni. A többi három rész döntő többsége viszont a mostani létező alkotmány átszövegezése, és átvétele. Ha pedig úgy nézzük, akkor az új alkotmány a „végképp eltörölni” kívánt 1949-es alkotmány 1989-es formájában fenntartott alaptörvény.
