Az országgyűlési alelnök kifejtette: ez egy olyan jogszabály, amely sem szakmai nívójában, sem pedig az emberek hétköznapi életét meghatározó jogforrási mivoltában, nem alkalmas arra, hogy a Magyar Köztársaság legalapvetőbb jogszabálya legyen.
Mint hangsúlyozta, kezdetben csak a Magyar Szocialista Párt és a Lehet Más a Politika tiltakozott, később azonban, ahogyan napvilágra került a tervezet számos pontja, szakmai- és civil szervezetek sokasága és a magyar jogász társadalom is tiltakozását fejezte ki. Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra, hogy az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja ezekben a hetekben részországgyűléseket tart országszerte.
A múlt héten, Kazincbarcikán a szociális kérdések, a foglalkoztatottság, a munkanélküliség problémája és az ebből való kilábalás lehetőségei szerepeltek napirenden. Az ottani ülést követően a frakció országgyűlési határozati javaslatot alkotott, melyet hétfőn nyújtanak be a parlamentbe. Ez konkrét megoldási javaslatokat, feladatokat ad az országgyűlésnek – tette hozzá.
Március 30-án Szegeden tartanak részországgyűlést, amelynek napirendjén az önkormányzatiság, a közigazgatás és a hétköznapi életet meghatározó közszolgáltatások szerepelnek.
Az alkotmánytervezet alapján polgármesterek és önkormányzati vezetők részvételével egyebek mellett azt elemzik, hogy mit várhatnak az emberek az egészségügy, az oktatás, a szociális intézmények, a köztisztaság területén. Azt követően Szegeden és a megyében mintegy húsz helyszínen szakmai fórumokat, lakossági-, politikai beszélgetéseket tartanak. A központi esemény a szegedi Klauzál téren lesz, ahol az MSZP országos vezetői a helyi baloldali vezetőkkel közös beszélgetést tartanak.
Mint Ujhelyi István hozzátette: „hallatjuk a hangunkat, mert a lakosság hangjának is el kell, hogy érjen a hatalomig, hogy észrevegyék, nem lehet mindent megtenni ezzel az országgal pusztán a Fidesz hatalmának bebetonozása érdekében.”
