Aszódi Attila elmondta: a jelentések szerint a telephely környékén a környezetben a normálszintnél magasabb jód- és céziumaktivitást észleltek. Ez arra utal, hogy a reaktorban üzemanyagrúd vagy -rudak megsérülhettek. Egyes hírekben kismértékű üzemanyag-olvadásról is beszélnek, de ez a szennyezés akkor is felléphet, ha az üzemanyag burkolata megsérült. „Ha a reaktor hűtését nem tudják hosszú távon biztosítani, és a reaktorzóna nagymértékű olvadása következik be, akkor ez számottevő hidrogénfejlődéshez vezethet, és az sem zárható ki, hogy a reaktor borítása megsérül” – mutatott rá.
A néhány, interneten elérhető video- és fényképfelvétel, valamint a japán kormány hivatalos közleménye alapján úgy véli, hogy a robbanás nem a hermetikus védőépületi falon, és nem a külső betonfalon belül, hanem a reaktorcsarnokban következhetett be. A robbanásnál tehát a reaktorcsarnok fala „dobódhatott le”. Mivel ebből a csarnokból kezelik a kiégett kazetták pihentető medencéjét, a robbanás a pihentető medencében tárolt üzemanyag sérülését is okozhatta. A radioaktív kibocsátást ez is magyarázhatja – fejtette ki Aszódi Attila.
Aszódi Attila úgy fogalmazott, „fontos, hogy túl vagyunk az atomerőművi üzemzavarok első kritikus 24 óráján”, a reaktorokból eltávolítandó maradékhő jelentősen csökkent a reaktorok leállítása óta. Így ha van áram a telephelyen és be tudnak juttatni hűtővizet, a hőelvitel megoldható.
