Gazdaság

AZ ECOSTAT A LAKOSSÁGI JÖVEDELMEKRŐL ÉS A MINIMÁLBÉRRŐL – Költségesebb gondoskodás

A tervezett minimálbér-emelés jövőre erőteljesen megnöveli a szociális kiadásokat. A nem bérjellegű lakossági jövedelmek súlya tovább emelkedik.

Önmagában a lakossági jövedelem egészéiről nem nyújt reális képet a bérek alakulása. Egyrészt ez utóbbiak ma már a teljes lakossági jövedelemnek csak valamivel több mint 40 százalékát teszik ki, másrészt a két mutató növekedési üteme között a kilencvenes évek folyamán elég nehéz direkt összefüggést felfedezni. Az infláció és az összes jövedelem alakulása között szorosabb kapcsolat mutatkozik, mint a bérek és a jövedelem, illetve a bérek és az infláció között. A pénzromlás a vizsgált időszakban két csúcspontot ért el: 1991-ben és 1995-ben. Ekkor az összes lakossá- gi jövedelem lényegesen gyorsabban emelkedett, mint a bér és a kereset (lásd a táblázatot). A fogyasztói árindex kisebb ütemű emelkedése idején viszont az összes jövedelem is kevésbé nőtt, mint a bér és a kereset. Ennek oka, hogy ha magasabb az infláció, a béren kívüli jövedelmek nőnek gyorsabban. A háztartások helyzete és a fogyasztás szempontjából egyre inkább meghatározóak a nem bérjellegű jövedelmek.

A jövőre és a 2001-re tervezett minimálbér-emelés következtében a szociális ellátás területén részben egy kiadáscsökkentő, de ennél erőteljesebben egy kiadásnövelő hatás érvényesül. A minimálbérhez kötött gyermekgondozási díj például automatikusan 57 százalékkal növekedne, ami több milliárddal emelné a szociális kiadások összegét. Bővülne a táppénzen, betegszabadságon lévők ellátmánya, a várandóssági pótlék, az anyasági támogatás és a terhességi-gyermekágyi segély összege is. Az anyasági támogatás formálisan az öregségi minimum-nyugdíjhoz kötött (annak 150 százalékát teszi ki), de a minimálbér-emelést követően nyilván ez utóbbit is fel kell emelni. Ha csak a jelenlegi szabályok szerint növelik 2001-ben a korábban megállapított nyugdíjak összegét, akkor a két év alatt megduplázódó minimálbér hatására érezhető aránytalanság alakulhat ki az újonnan nyugdíjba vonulók és a már nyugdíjasok ellátmányai között.

Magyarországon magas a munkanélküliség ellen kényszervállalkozásba menekültek száma, sokan pedig a rejtett gazdaságból szerzett jövedelmeiket akarják a vállalkozások révén “tisztára mosni”. A minimálbér jövő évi emelkedése nyilván kikényszeríti, hogy a korábbinál nagyobb jövedelmeket valljanak be a kisvállalkozók, ezáltal is csökkentve a láthatatlan jövedelmeket.

Jövőre mindent összevetve még nem lehet a reálbér növekedésétől lényegesen eltérő reáljövedelem-emelkedéssel számolni. –

Ajánlott videó

Olvasói sztorik