Alig telt el néhány hónap az évből és az eddig megismert gazdasági folyamatok és adatok alapján máris nagy veszélybe került a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) tavaly év végén összehozott, hároméves minimálbér-megállapodás. Ez még akkor is így van, ha Nagy Márton, a nemzetgazdasági tárca vezetője a legutóbbi kormányinfón kijelentette, hogy a kormány jövőre 13 százalékos minimálbér-emeléssel számol.
Mint emlékezetes, az Orbán-kormány hathatós nyomást gyakorolt a felekre, már csak azzal is, hogy rendszeresen hangsúlyozta, hogy számára kiemelt fontosságú a látványos béremelés. Ezek után a megállapodásba (az idei 290 800 forint után) 2026-ra 328 600 forintos, míg 2027-re 374 600 forintos minimálbér került bele. Ezek 13, illetve 14 százalékkal haladják meg az előző évit.
Arról viszont már akkor is, és azóta is kevesebb szó esik, hogy az elfogadott szövegben a jövő évi, majd a 2027-es emelés feltételeként több gazdasági mutató teljesülését is rögzítették. Ezek pedig kezdenek igencsak távolinak tűnni – állapítják meg a lapban.
Lejtőn a GDP, kilőtt az infláció
Ha a gazdasági eredmények számai a továbbiakban is ilyen gyatrák lesznek, akkor a kormány nyomására kialkudott bérmegállapodást – nem lesz más út – újra kell tárgyalni. A dokumentum szerint ugyanis, amennyiben a GDP, az infláció és a bruttó átlagkereset rögzített számaihoz képest az eltérések „számtani összege a tárgyév I.-III. negyedévi átlagos tényadatai alapján pozitív vagy negatív irányban meghaladja az egy százalékpontot, a VKF tagjai a 2026-ra, illetve 2027-re vonatkozó minimálbér-emelés mértékét újratárgyalják.” Az egyre gyászosabb gazdasági mutatók alapján pedig már most, április közepén minden esély meg van rá, hogy ez az eltérés valóban túllépje az 1 százalékot.
- A rögzített mutatók szerint az idei évben a gazdasági növekedésnek el kellene érnie a 3,4 százalékot. Igen ám, de a külpiacok lanyha teljesítményének árnyékában olyan gyengén muzsikál a magyar gazdaság, hogy ma már lényegében nincs olyan elemző, aki úgy gondolná, hogy ez éves szinten teljesül. (A jövő héten publikálandó, első negyedévre szóló GDP-növekedés kapcsán pedig az elemzői prognózisok között számos olyan akad, amelyik 1 százaléknál alacsonyabb bővülést vár.)
- Szintén a jövő évi emelés feltételeként az idei első kilenc hónapra elfogadott 3,2 százalékos inflációs célt maga a nemzetgazdasági tárca írta felül, amikor jelezte, hogy idén 4,5 százalékot vár, vagyis bőven a megállapodás „hibahatárán” kívül látszik teljesülni ez a mutató is. A Kopint-Tárki egyébként az említettnél is jóval magasabbra, 5,2 százalékra teszi a pénzromlás ütemét, de alig akad olyan elemző, aki ne 5 százalék közeli mutatót szerepeltetne előrejelzésében.
- Jelenleg egyetlen változó látszik közeledni a rögzítettekhez, ez pedig a bruttó átlagbér növekedése, aminek az átlagos szintjét 8,7 százalékra lőtték be a tárgyalóasztal mellett ülők.
Összességében a Népszava kalkulációi szerint a kritériumok eltérése még akkor is 1 százaléknál nagyobb lenne, ha nem a prognózisokban szereplő legrosszabb forgatókönyvek valósulnának meg. Ez pedig azt vetíti előre, hogy
A munkaadói oldal egyik képviselője a Népszava kérdésére úgy vélte, minden jel arra a mutat, hogy a globális gazdaság a recesszió felé csúszik. Ha ez valóban megtörténik, akkor egy ilyen környezetben 13 százalékos béremelést a cégeknek kigazdálkodni lényegében lehetetlen.
Ezt egyelőre csak úgy lehet elképzelni, ha ehhez az állam jelentősen, érdemben hozzájárul, például egyes járulékok csökkentésével
– fogalmazott.
A szakszervezetek remélik, hogy a munkaadók nem azt szeretnék, hogy ennek a gyenge fejlődésnek a következményeit kizárólag a dolgozók vállalják. Ebből nekik is ki kell venniük a részüket – hangoztatta László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
