A KSH legfrissebb jelentése szerint 2025. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A friss adat alacsonyabb, mint a januári, vagy februári infláció volt (5,5, illetve 5,6 százalék), de hajszállal magasabb mint a decemberi (akkor 4,6 százalékos volt a fogyasztói árindex):
A márciusi átlagos fogyasztói árindexen belül az élelmiszerek ára 7,0 százalékkal nőtt (februárban ennél hajszállal magasabb, 7,1 százalékos volt az élelmiszerár-növekedés), ezen belül
- a liszté 42,2,
- az étolajé 32,7,
- a tojásé 26,1,
- a kávéé 18,6,
- a csokoládé és kakaóé 17,6,
- a tejé 16,7,
- a gyümölcs- és zöldségléé 16,0,
- a vaj- és vajkrémé 13,7,
- a baromfihúsé 7,6%-kal emelkedett éves szinten.
A termékcsoporton belül volt árcsökkenés is, a párizsi, kolbász ára 1,4, a száraztészta ára 0,8 százalékkal mérséklődött.
A szolgáltatások 7,5 százalékkal drágultak, ezen belül
- a lakbér 11,8,
- a postai szolgáltatások 11,3,
- a járműjavítás és -karbantartás 10,3,
- a lakásjavítás és -karbantartás 10,0,
- a testápolási szolgáltatások 9,9 százalékkal kerültek többe idén márciusban tavalyhoz képest.
A szeszes italok, dohányáruk ára 5,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italoké 5,7 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,1 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 21,0, az új személygépkocsik 6,1, a szobabútorok 3,2 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 2,0 százalékkal kevesebbe kerültek. A jelentés szerint a háztartási energiáért 2,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gáz ára 5,5, a tűzifa ára 5,1 százalékkal mérséklődött, míg a palackos gázért 10,2 százalékkal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok ára 2,5 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 3,1 százalékkal drágultak.
1 hónap alatt, 2025. februárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan nem változtak. Az élelmiszerek ára szintén nem változott. Ezen belül az étolaj 4,1, a csokoládé, kakaó 3,4, a büféáruk 2,1, a száraztészta 1,7, a kávé 1,3, a baromfihús 1,2 százalékkal többe került. A termékcsoporton belül a margarin ára 9,9, a tej és a tejtermékeké 5,4-5,4, a vaj, vajkrémé 5,1, a liszté 2,0, a cukoré 1,9, a sertéshúsé 1,5 százalékkal mérséklődött. Mint ismert, március 17-től árrésstopot rendelt el a kormány 30 élelmiszerkategóriánál, melyeknél már rögtön jelentős árcsökkenések is jelentkeztek, igaz, volt, aminek nem változott az ára, vagy éppen nőtt is.
Februárhoz képest a legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak, 1,2 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italoké 0,8 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek 0,4, a szolgáltatások 0,3 százalékkal drágultak, ez utóbbin belül a belföldi üdülés 1,7, a testápolási szolgáltatások 1,4, a járműjavítás és -karbantartás 0,9, a lakásjavítás és -karbantartás 0,7 százalékkal többe került. A háztartási energiáért átlagosan 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gázért 0,7 százalékkal. A járműüzemanyagok ára 4,1 százalékkal csökkent – írta a KSH.
A maginfláció mérséklődött, de még mindig magas, 5,6 százalék volt a jelentés szerint. A nyugdíjas infláció is lassult némileg, 4,7 százalékosra.
Az elemzők így látják
A vártnál nagyobb mértékben csökkent az infláció márciusban. Ez az első lépés a jó irányba, de feltehető, hogy az árrésstop hatása ebbe az adatba még nem épült be teljesen, így várhatóan áprilisban is kedvező adatot láthatunk majd, ami csökkenti a nyomást az MNB-n. A monetáris politika mozgásterének növekedése mindenképpen kedvező, mert a növekvő globális bizonytalanság nem kedvez a lakossági fogyasztásnak, ami pedig a gazdasági növekedés egyetlen motorja maradt – értékelt az Amundi alapkezelő Befektetési igazgatója, Kiss Péter.
A tényadat elmaradt mind a mi 5,0 százalékos várakozásunktól és a hasonló konszenzustól – kommentált az Erste makrogazdasági elemzője, Nagy János. A maginfláció a teljes inflációs mutatóval szemben emelkedett havi alapon, ugyanakkor ez éves szinten lassulást hozott, 5,7 százalékra lassult a második havi 6,2 százalékról. Kiemelte, hogy márciusban megállt az élelmiszerek drágulása, ebben a főcsoportban havi szinten stagnálást mért a KSH. Azzal kapcsolatban, hogy a szolgáltatások árai átlagosan 0,3 százalékkal nőttek egy hónap alatt, illetve azon belül a belföldi üdülés 1,7, a testápolási szolgáltatások 1,4, a járműjavítás és -karbantartás 0,9, a lakásjavítás és -karbantartás 0,7 százalékkal többe került azt írta, összességében jelentősen lassult az átárazás a legperzisztensebb csoportban.
Havi szinten a járműüzemanyag-árak segítették segítették szerinte leginkább az infláció mérséklődését, melyek árai a várttal összhangban jelentősen, 4,1 százalékkal csökkentek a harmadik hónapban. Úgy véli, a ruházati cikket inflációját a szezonhatás indukálta – rzek 1,2 százalékkal drágultak. A háztartási energiáért átlagosan 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gázért 0,7 százalékkal.
Véleménye szerint a márciusi lassulást nagyjából fele-fele részben magyarázzák a maginflációs és azon kívüli tételek. Kedvező a szolgáltatási szektor árazásának lassulása, ugyanakkor ebben a tekintetben még az áprilisi hónap hozhat izgalmakat. Az elkövetkezendő hónapokat a kormányzati intézkedések kihatásai fogják dominálni: az élelmiszerek után a piaci szolgáltatások is úton vannak a központi árszabályozás felé. Jelentős kérdőjel, hogy a már érvényben lévő és beharangozott regulák meddig maradhatnak fent: amennyiben hosszabb távon, akár jövő évig velünk lehetnek, akkor az lefelé mutató kockázatot jelent. Ezzel szemben az amerikai adminisztráció vámháborúja érdemi árnyomást hozhat főként első körben a tartós cikkeket illetően. Ebben a rendkívüli helyzetben, amit az elmúlt napokban látunk egy stabil pont van perpillanat szerinte, az 5,7 százalékos maginfláció nyomán a monetáris politikának továbbra sem kell kamatcsökkentésben gondolkodnia.
