Bár a köznevelési törvény mind a mai napig meglehetősen képlékeny abban a tekintetben, hogy kötelező legyen-e legalább egy nyelvvizsga a felvételihez, azt azért minden érettségiző tudja, hogy a nyelvtudást bizonyító papírok nélkül nehéz érvényesülni.
Minden fiatal évekig tanul legalább egy idegen nyelvet, de hogy sikeresen zárulnak-e tanulmányaik, az sok tényezőtől függ. Nagyrészt attól, hogy legtöbben nem tudják, mit várnak el tőlük az írásbeli és a szóbeli megmérettetésen. Ezért a vizsgára jelentkezés előtt mindenképpen hasznos a követelményekkel megismerkedni. Abból ugyanis kiderülhet, hogy hiába tanul valaki már négy-öt, de akár tizenkét éve is egy nyelvet. Ha az utolsó évben nem készült célirányosan az adott vizsga elvárásaira, nem oldott meg próbavizsga feladatokat, könnyen kudarcot vallhat.
Szakértők lapunknak korábban a kudarcos nyelvtanulás más okairól is beszámoltak, volt, aki a tanulók nyelvtanulási lustaságát említette, volt, aki a közoktatás minőségében kereste a rossz nyelvtudási adatokat.
Felkészítés és helyszín
A felkészülésre mindkét vizsgatípus esetében magától értetődő helyszín a középiskola, amennyiben legalább heti négy órában oktatják az idegen nyelvet. (Persze az sem mindegy, hogy hány fős csoportokban, milyen felkészültségű tanár tanít, és mennyire motiváltak a diákok.) Ha ennél kisebb az óraszám (például a szakképző iskolákban), akkor érdemes nyelviskolába járni, ahol akkreditált nyelvtanfolyamok garantálják a kívánt nyelvi szint elérését. A legtöbb nyelviskola egyben akkreditált vizsgahely is, tehát a kurzus végeztével ismerős környezetben, jó technikai körülmények közt lehet vizsgázni. Természetesen nem fordulhat elő, hogy később a felkészítő nyelvtanár a kétfős nyelvvizsga-bizottság tagja legyen.
Az emelt szintű érettségire felkészítést elvileg a középiskolai órák keretein belül kellene megoldani, de sok iskola az emelt óraszámot sajnos nem tudja finanszírozni vagy csak nagy létszámú csoportokban. Több diák számolt be arról is, hogy középiskolai nyelvtanára nem javasolta, hogy emelt szintű nyelvi érettségit tegyen, mert az túl nehéz.
Követelmény és siker
A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerint bármely középfokú nyelvvizsga B2 szintnek felel meg. Ez nyelvtanárok szerint öt-hatszáz óra nyelvtanulással érhető el, ami nem csupán a nyelvórákat, de az otthoni tanulást is jelenti. A vizsgán a négy nyelvi alapkészséget (olvasás, írás, hallás, beszéd) mérik a feladatok és valamennyi készségben negyven százalékos minimumszintet kell elérni. És itt jön a buktató, mert a nyelvvizsga mégis csak akkor sikeres, ha összességében elérte a hatvan százalékot. Huszonnyolc többletpont járhat érte.
Az emelt szintű érettségi ugyancsak B2 szintnek felel meg, ám másként alakul a pontszámítás. A minimumszint készségenként tíz százalék és a vizsgáért harminc százaléktól 50 többletpont seperhető be több szakon is. Természetesen csak akkor, ha az érettségi vizsgakövetelmények közt szerepel egy idegen nyelv is. Ide tartozik a legtöbb agrár, gazdasági és bölcsész szak, A felvételi többletpontok számításhoz itt olvashatja a tájékoztatót.
Bizonyítványok és árak
A középfokú nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi megfeleltethető egymásnak. Ha az emelt nyelvi érettségi minimum hatvan százalékosra sikerül, akkor az iskola igazolja a középfokú nyelvvizsga teljesítését.
A komplex középfokú nyelvvizsgák átlagosan harmincezer forintba kerülnek. Ehhez jön még a felkészítő könyvek és a nyelvtanfolyamok ára (amennyiben a közoktatás nem nyújt elégséges felkészítést, hiszen erre is van példa). Az első emelt szintű nyelvi érettségi a középiskolás diákoknak ingyenes, később külön eljárási díjat kell érte fizetni.
