„Nagyon sok ékszert kaptam a világ minden tájáról, hatalmas gyűjteményem volt belőlük. Leginkább a gyémántokat kedveltem. Akkoriban, amikor 1300 forint volt egy átlagos fizetés, a becsüs 30 millióra értékelte a kollekciót – kezdte a díva, aki a minőség megszállottjaként a drágakövek esetében is a tökéletességre törekedett. – Nem a karátok, vagy az érték a lényeges. Amit én viselek, annak legyen hibátlan a csiszolása, a foglalata!”
Fotó: redlemon
Egy máig fájó szörnyű élmény az oka, hogy Medveczky Ilona számára a drágakövek rossz üzenetet hordoznak.
„A rendszerváltás idején a tetőteret akartam befejezni, és odaadtam az ékszereket egy csoportnak, hogy ők forgassák meg azokat a piacon. Aranytálcán nyújtottam oda az értékeket, és így váltam az ingatlanmaffia egyik első hazai áldozatává. Semmi nem maradt a drágakövekből, manapság csak a másolataikat hordom olykor” – tette hozzá.
Ilona a a DoQ TV Drágakövek nyomában című műsora kapcsán idézte fel becsapása történetét. Patrick Voillot rendező csapata többek között a turmalin, a zafír, a smaragd és a holdkő legendájának is utánajár, választ adva az összes felmerülő kérdésre, és varázslatos helyekre kalauzolva a nézőket.
Voillot eredetileg gyógyszerésznek készült, azóta azonban több, drágakövekről szóló könyv szerzőjeként vált ismertté. Szenvedélye az értékes kőzetek felkutatása, akár a leglehetetlenebb helyeken is. Minden expedíció során más ország és más drágakő játssza a főszerepet. Voillot végigkíséri egy-egy kincs útját, a kialakulástól egészen a legdrágább ékszerek foglalatáig. Így megtudhatjuk például, hogy miért tetettek az európai királyok mindig rubint a koronájukra, és mi az alapja annak a legendának, miszerint a hold sugarai mágikus erejű drágakővé alakultak.
