Gazdaság

„Ekkora terület még a NASA-nak is nagy lenne” – indulhat a földszerzés a titokzatos beruházási helyszínen Pécsnél

Közös Jövőnkért Civil Egyesület
A földterület a kármentesítő rendszerhez tartozó kémiai vízkezelővel.
Közös Jövőnkért Civil Egyesület
A földterület a kármentesítő rendszerhez tartozó kémiai vízkezelővel.
Megkezdődhet a beruházás-előkészítés a kormány által kiemelten dédelgetett bicsérdi iparfejlesztési célterületen, amely a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány hatókörébe került. A tervezési folyamatba továbbra sem vonták be a helyi lakosságot, amely a környezetpusztítás, a vízbázisok és a termőföldek sorsa miatt aggódik. A 24.hu utánajárt, mihez kezdhet az egyetemi alapítvány a gigantikus méretű földterülettel.

Egy 2023 júliusában megjelent kormányhatározat nyomán hatalmas méretű, mintegy 600 hektáros kiemelt beruházási célterületet jelöltek ki Pécs közelében. A Bicsérd, Kővágótöttös és Kővágószőlős községek területén lévő helyszín majdnem háromszor akkora, mint a debreceni CATL-gyár területe, amely 221 hektáron fekszik. A határozatban nem nevesítették, milyen beruházást terveznek oda, de a kormányzat eltökéltnek tűnt abban, hogy Szeged mellett a baranyai megyeszékhely legyen a következő nagy iparfejlesztési célterület – írta meg a 24.hu korábban.

A helyi lakosság körében aggodalmat keltett, hogy

a célterület az ivóvízellátás szempontjából kritikus helyen fekszik.

A közelében vannak a tortyogói és a pellérdi vízbázisok, amelyek Pécs vízigényének körülbelül 90 százalékát fedezik. A vízbázisok védőövezete egyes pontokon keresztezi a befektetési területet. Mint a Tettye Forrásház Zrt.-től – Pécs és környéke vízszolgáltatójától – beszámoltak róla, a beruházás legnagyobb kockázatát az jelenti, hogy amennyiben a vízbázisok területéről még több vizet szeretnének kinyerni, akkor Pécs ellátására kevesebb jutna.

Varga Jennifer / 24.hu A Debrecenben épülő CATL-akkumulátorgyár 2024. március 20-án.

Emellett a beruházási körzetben mintegy 250 hektáron mezőgazdasági művelés zajlik, a helyiek szerint kiváló minőségű termőföldeken. A szántóterület jelentős részét bérleti szerződések keretében az Arany-Mező Zrt. műveli, mely mintegy száz embernek ad munkát. A terület 106 tulajdonos között oszlik meg, a beruházás előkészítése során velük kellene megegyezni a földek megvásárlásáról, vagy ha ez nem jön létre, akkor a területek kisajátításáról dönteni.

A legkomolyabb félelmek az akkumulátoripar esetleges betelepülése miatt merültek fel a Pécs környékén élők körében, akik a vízkészletek felemésztése mellett elősorban attól tartanak, hogy szennyezőanyagok jelenhetnek meg az ivóvízben. A döntéshozók azóta is igyekeznek megnyugtatni a kedélyeket, egyebek közt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlésben többször leszögezte, hogy nem tárgyalnak akkuipari beruházó Pécs mellé hozataláról.

Konkrét határozatok, írásbeli garanciák azonban nem születtek arról, hogy az akkuipar szereplőit kizárják a területről, továbbá arról sem, hogy jelentős környezetszennyezés nem várható.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

0 seconds of 0 secondsVolume 0%
Press shift question mark to access a list of keyboard shortcuts
00:00
00:00
00:00
 
Olvasói sztorik