Élő Nagyvilág

Ukrajnát a lehető legerősebb tárgyalási pozícióba kell hozni a brit miniszterelnök szerint

HENRY NICHOLLS / POOL / AFP
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök Londonban 2024 októberében
HENRY NICHOLLS / POOL / AFP
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök Londonban 2024 októberében

7 milliárd dollárnyi segélyt küldenének Bidenék Ukrajnának még a hatalomátadás előtt

Joe Biden kormánya egy 725 millió dolláros katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára. A Guardian beszámolója szerint a csomag légvédelmi rakétákat, drónellenes fegyvereket, tüzérségi lövedékeket, páncéltörő rakétákat és Himars rakétarendszerekhez szükséges lőszereket tartalmaz. A támogatás része továbbá a sérült katonai eszközök javításához szükséges alkatrészek biztosítása is.

Az amerikai kormányzat emellett sietve próbálja eljuttatni még a Kongresszus által korábban jóváhagyott fennmaradó 7 milliárd dollárnyi segélyt Ukrajnának, mielőtt Donald Trump januárban átveszi az elnöki tisztséget. Trump ugyanis korábban jelezte, hogy ha ismét elnök lesz belőle, leállítja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásokat. A Biden-adminisztráció célja így az, hogy az ukrán haderőt a lehető legjobb helyzetbe hozza a hatalomváltás előtt.

NATO-főtitkár: Ukrajnának az erő pozíciójából kell elkezdenie a béketárgyalásokat

A NATO főtitkára szerint a szövetséges országok legfontosabb feladata jelenleg annak biztosítása, hogy Ukrajna az erő pozíciójából kezdhessen béketárgyalásokat, amikor erre elérkezettnek látja az időt. Mark Rutte a Financial Times című londoni üzleti napilapnak adott, kedden megjelent interjúban úgy fogalmazott: a kijevi kormánynak nyújtott katonai támogatás növelése a majdani potenciális béketárgyalások előtt fontosabb, mint az arról szóló vita, hogy mikor ajánlják fel Ukrajnának a NATO-tagságot.

Elmondta: a szövetség tagjai jelenleg konzultálnak egymással arról, hogy miként kell időzíteni Ukrajna NATO-csatlakozási meghívását és a béketárgyalásokat.

A NATO főtitkára kijelentette: most a legfontosabb feladat az, hogy amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a béketárgyalások elkezdéséről dönt, ezt a döntést az erő pozíciójából hozhassa meg.

A béketárgyalások lehetőségéről alig néhány órával korábban Sir Keir Starmer brit miniszterelnök is beszélt. Starmer a londoni City polgármestere, a Lord Mayor hagyományos éves bankettjén felszólalva hétfő este úgy fogalmazott: folytatni kell a Kijevnek nyújtott támogatást mindaddig, amíg erre szükség van, annak érdekében, hogy Ukrajna a lehető legerőteljesebb helyzetből kezdhessen tárgyalásokat, és biztosíthassa az igazságos, tartós béke létrejöttét saját feltételei alapján.

Starmer most tett először hivatalosan utalást brit részről arra, hogy a London által Kijevnek nyújtott támogatások céljai között szerepel Ukrajna felkészítése a békéről szóló tárgyalásokra is.

Mark Rutte NATO-főtitkár a kedden megjelent Financial Times-interjúban ugyanakkor kijelentette azt is, hogy nem szabad olyan békemegállapodásra jutni, amely nem Ukrajnának jó, hanem Oroszországnak, Észak-Koreának, Iránnak és Kínának ad okot örömre, mivel ez hosszú távon súlyos biztonsági fenyegetést jelentene Európa és az Egyesült Államok számára.

Rutte elmondta: mindezt kifejtette Donald Trumpnak is, amikor november végén találkozott vele, és igyekezett rábírni a megválasztott amerikai elnököt Ukrajna további támogatására. A NATO főtitkára az interjúban kijelentette: felhívta Trump figyelmét arra, hogy Oroszország jelenleg rakétatechnológiát ad át Észak-Koreának, és ez nemcsak Dél-Koreára és Japánra, hanem Amerikára is súlyos fenyegetést jelent.

Rutte hozzátette: Hszi Csin-ping kínai elnök „nagyon gondosan tanulmányozza, hogy mi jön ki ebből az egészből”, és ha olyan egyezmény születik, amely nem kedvező Ukrajnának, akkor a kínai elnöknek is „támadhatnak a jövőben gondolatai valami másról”.

A Financial Times szerint a NATO főtitkára ezzel arra tett utalást, hogy Kína esetleg fontolóra veheti katonai erő alkalmazását Tajvannal szemben.

(MTI)

Oroszország a költségvetése harmadát a hadseregre költi jövőre

Rekordnagyságú védelmi költségvetést hagyott jóvá Vlagyimir Putyin orosz elnök a 2025-ös évre, a hadseregre vonatkozó kiadások a teljes költségvetés harmadát fogják kitenni – írja a CNN.

A jövő évi költségvetés 13.500 milliárd rubelt, azaz körülbelül 46.900 milliárd forintot különít el védelmi célokra, ami a kormányzati kiadások 32 és fél százalékának felel meg.

Ez a védelmi költségvetés mintegy 3000 milliárd rubellel (10.400 milliárd forinttal haladja meg az idei évben beállított korábbi rekordot. Az orosz parlament mindkét házának képviselői jóváhagyták a költségvetést.

A hároméves költségvetés előrejelzése szerint a katonai kiadások 2026-ban és 2027-ben enyhén csökkenhetnek.

Az Egyesült Államok újabb nagyértékű fegyverzetbeli segítséget küld Ukrajnának

Az amerikai külügyminiszter 725 millió dollár (mintegy 300 milliárd forint) értékű újabb katonai szállítmányt jelentett be hétfőn Ukrajna számára. Antony Blinken közleménye szerint a segítséget az amerikai hadsereg készleteiből azonnal hozzáférhetővé teszik, és az az ukrán hadsereg sürgős szükségleteit hivatott kielégíteni Joe Biden elnök szeptemberben tett ígérete alapján.

A csomag tartalmaz többek között Stinger rakétákat, drónokat és drónelhárító eszközöket, valamint mobil indítóállásokban (HIMARS) használható rakétákat, egyéb tüzérségi eszközöket, gyalogsági aknákat, kis lőfegyvereket hozzájuk való lőszerrel. A januárban távozó Biden-adminisztráció novemberben jelezte, hogy az amerikai kongresszus által tavasszal megszavazott 61 milliárd dolláros ukrajnai keret még megmaradt részét is teljes mértékben felhasználja Ukrajna megsegítése érdekében.

(MTI)

Brit miniszterelnök: Ukrajnát a lehető legerősebb pozícióba kell hozni a tárgyalásokhoz

A brit miniszterelnök szerint Ukrajnát olyan helyzetbe kell hozni, hogy a lehető legerőteljesebb pozícióból kezdhessen tárgyalásokat a háború befejezéséről – írja az MTI.

Sir Keir Starmer a londoni City polgármestere, a Lord Mayor hagyományos éves bankettjén felszólalva úgy fogalmazott: ha Oroszország győz, a világ többi önkényuralmi rendszerének vezetői is úgy hihetik, hogy követhetik Vlagyimir Putyin orosz elnök példáját. A munkáspárti brit kormányfő szerint minél tovább nyomulnak előre az orosz fegyveres erők, annál közelebb kerül a fenyegetettség Európához.

Starmer kijelentette: ebben a helyzetben folytatni kell Ukrajna önvédelmi küzdelmének támogatását mindaddig, amíg erre szükség van, annak érdekében, hogy Ukrajna a lehetséges legerőteljesebb helyzetből kezdhessen tárgyalásokat, és biztosíthassa az igazságos, tartós béke létrejöttét saját feltételei alapján.

Nagy-Britannia eddig 12,8 milliárd font (6400 milliárd forint) támogatásban részesítette Ukrajnát, és ebből 7,8 milliárd fontot tett ki a katonai támogatás. London a 2024–2025-ös pénzügyi évre további 3 milliárd font finanszírozást hagyott jóvá Ukrajna számára, és a 2030–2031-ig terjedő időszakra is évi 3 milliárd font értékű segítségnyújtást helyezett kilátásba.

Starmer azonban a Lord Mayor hagyományos idei bankettjén elmondott beszédében tett először hivatalosan utalást arra, hogy a brit kormány által nyújtott támogatások céljai között szerepel Ukrajna felkészítése is a békéről szóló tárgyalásokra. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a minap maga is kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy jövőre véget érjen a háború.

Zelenszkij a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott hétvégi interjúban utalást tett bizonyos mértékű kompromisszumkészségre, kijelentve: ha Ukrajna véget akar vetni a háború „forró szakaszának”, akkor a NATO védőernyője alatt létrejövő tűzszünetre van szükség, de ezt a védőernyőt egyelőre a Kijev által ellenőrzött ukrajnai területekre kell kiterjeszteni, az orosz megszállás alatt lévő térségek visszaszerzéséről pedig később diplomáciai úton lehetne dönteni.

Olvasói sztorik