A főváros levéltára az elmúlt száz évben Budapest legkülönbözőbb részein tárolta az iratanyagát, illetve annak egyes részeit, egyikük sem volt azonban talán annyira érdekes helyszín, mint a hűvösvölgyi Heinrich István utca betontorzója, amelyet – ha nem jön közbe a második világháború – ma akár az ország egyik legszebb templomaként is ismerhetnénk.
A modern magyar egyháztörténet legszomorúbb epizódjának főszereplőjét, a 2006 óta műemléki védelmet élvező épületet a harmincas évek kiemelkedő építésze, Molnár Farkas (1897–1945) álmodta meg, az 1940-ben elindult építkezés kilenc év után, a Rákosi-kor derekán folyó államosítási lázat követően hirtelen leállt, hetvenöt éve pedig semmiféle esély nem látszik arra, hogy folytatódna.
Az épületet a munkások nem a ma látható állapotban hagyták el, hiszen a templom jórészt már állt, tetőszerkezetét az ötvenes évek hajnalán azonban eltávolították, a részben ott tárolt, részben pedig már beépített építőanyagok pedig rövidesen kámforrá váltak.
A megmaradt vázat a következő negyedszázadban előbb traktorgyári műhelyként, majd raktárként, művésztelepként, illetve koncerthelyszínként is hasznosították, mielőtt a használható részeibe 1976-ban a levéltár egyik raktára, illetve irodája költözött volna.
Az intézmény ekkor már nem bízott benne, hogy rövidesen megépülhet az Örs vezér terére megálmodott toronyépületük, így még ugyanebben az évben két terv is született a templomtér, illetve szűken vett környezetének hasznosítására – olvasható a BFL vasárnapi Facebook-posztjában.
A Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BVTV) munkatársai előbb a bejárattól jobbra álmodtak ötszintes raktárat, egy másikban azonban a most is álló ellipszis alakú körítőfalon belülre került volna kilencszintes torony.
Végül egyiket sem sikerült valóra váltani, így a BVTV 1978-ban egy még grandiózusabb álommal állt elő: a bejárat elé két nyolcszintes épületet terveztek, nyitva hagyva a lehetőséget a szomszéd telek felé való további bővítésre.
A rajzokról hamarosan kiderült, hogy szintén nincs esélyük a valóra válásra, ahhoz ugyanis nagyszabású tereprendezésre, valamint rengeteg pénzre is szükség lett volna.
Az egykori templomrész 2004 óta egyébként teljesen üresen áll, 2013 őszén pedig újra a ferences rend kezelésébe került, ez mostanáig azonban nem hozott gyökeres változásokat.
A BFL a témában írt teljes posztja itt olvasható:
