A települési kisebbségi választáson több olyan
szabály is van, ami jelentősen eltér az önkormányzati választástól, ezek
között szerepel, hogy a szavazólapot két nyelven kell elkészíteni.
A
települési kisebbségi választáson csak azok szavazhatnak, akik július
15-ig felvetették magukat a kisebbségi választói jegyzékre. A jelölőszervezeteket és a jelölteket a
helyi választási bizottságnál kell bejelenteni, és lehet kérni, hogy a
jelölőszervezet illetve jelölt nevét kisebbségi nyelven is feltüntessék a
szavazólapon.
A választás megtartásának feltétele, hogy
legalább négy jelölt induljon a települési kisebbségi választáson. Ha
nincs jelölt, vagy a jelöltek száma négynél kevesebb, a választás
elmarad, és már csak a következő általános választáskor van mód
települési kisebbségi önkormányzati választás megtartására.
Amennyiben
a választás megtartható, úgy a kisebbségi jegyzéken szereplő
választópolgárok a kisebbségek számára a településen kialakított külön
szavazókörben adhatják le szavazatukat, és valamennyi kisebbségi
választó ugyanabban a szavazókörben voksolhat, külön-külön választói
jegyzék alapján.
A voksoláshoz kisebbségenként külön
szavazólapot kell készíteni, amelyen a jelöltek a helyi választási
bizottság által kisorsolt sorrendben vannak.
A szavazólapot két
nyelven (magyarul és a kisebbség nyelvén) kell elkészíteni, de a jelölt
nevét csak a jelölt kérésére, a jelölő szervezet nevét pedig kizárólag a
jelölő szervezet kérésére kell feltüntetni a kisebbség nyelvén is. A
kétnyelvűséget olyannyira komolyan veszik, hogy nemcsak a „szavazólap”
megnevezést, de a dátumot és a szavazás helyes módjára történő felhívást is fel kell tüntetni a kisebbség
nyelvén.
Magyarországon elismert 13 kisebbség a következő:
bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin,
szerb, szlovák, szlovén vagy ukrán, vagyis a nyomdának például olyan
különleges betűket is elő kell tudnia állítani, mint amiket például az
örmények használnak.
A választás során a választópolgár
legfeljebb négy jelöltre szavazhat és a négy legtöbb szavazatot kapott
jelölt szerez mandátumot (szavazategyenlőség esetén sorsolással
állapítják meg, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül ki
szerez mandátumot, de szavazatot nem szerző jelölt nem nyerhet
mandátumot).
