A Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda közleménye szerint nem várta meg az inkasszót, hanem határidő előtt fizetett a NAV az úgynevezett Lamborghini-ügyben.
Előzmény, hogy mint kollegánk, Kozák Dániel megírta, egy német flottakezelő cég, az A.B. Dienstleistungs GmbH végrehajtást kezdeményezett a magyar adóhatóság ellen, mert a NAV több mint két hónap elteltével sem fizette ki a cégnek a jogerős bírósági ítéletben meghatározott kártérítési összeget, amely, a késedelmi kamatokkal,
A perről is írtunk: a németek azért pereltek, mert hiába tiltakoztak annak idején, a NAV 2021-ben – ahelyett, hogy visszaadta volna – elárverezte az egy magyar adócsaló bandától lefoglalt, ám a német lízingcéghez tartozó luxusautókat. A járművekért 153 millió forintot kasszírozott az adóhivatal.
A NAV mulasztásai vezettek egyébként oda, hogy az adóhatóság elbukta a pert és 233 millió forint kártérítést, továbbá 54,5 millió forint kamatot kell fizetnie a felperes német cégnek, ugyanis
- nem adott be ellenkérelmet,
- a tárgyalásokon pedig nem jelentek meg a NAV képviselői,
így a bíróság nem tehetett mást, mint hogy helyt adott a flottakezelő követelésének. Beszámoltunk arról is, hogy hiába adott be felülvizsgálati kérelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Kúriára, hogy ne kelljen közel 300 millió forintos kártérítést fizetni az A. B. Dienstleistung GMBH nevű, német flottakezelő cégnek a lefoglalt luxusautói elárverezése miatt, a Kúria elutasította a jogerős ítélet felülvizsgálatát.
Az ügyvédi iroda közleménye szerint 2024.11.05-én utalt a NAV, tehát jóval a december 2-i határidő előtt, önként megfizetve az inkasszált összeget.
Az eset tanulsága az ügyvédi iroda szerint az, hogy a jogszabályokat meg kell tartani, a büntetőeljárásban alkalmazott lefoglalás indokoltságát folyamatosan vizsgálni kell és haladéktalanul meg kell szüntetni, ha nem indokolt. Hangsúlyozták, az eljárásban egyértelmű volt, hogy a gépjárművek nem bűncselekményből szerzett vagyonból származtak, nem álltak az elkövetők tulajdonában és így nem eshetnek vagyonelkobzás alá sem. Ennek ellenére a nyomozóhatóság lefoglalta és értékesítette azokat, ezzel kárt okozott a tulajdonosának. Meg kell szüntetni azt a jogellenes gyakorlatot, hogy a nyomozóhatóságok a házkutatások alkalmával, vagyonbiztosítás jogcímen, amit látnak, visznek,
majd évekig mossák kezeiket, megkárosítva ezzel bérbeadókat, leasingcégeket.
Szerintük az ügy, bár precedensértékkel nem bír (mivel azt a Kúria nem vizsgálta), mégis áttörést jelenthet, megtörhet egy félelmetes jogalkalmazást és hosszú távon megakadályozhatja a bűncselekménytől független személyek vagyona elleni kényszerintézkedések igazságtalan alkalmazását.
