Október elején száguldott végig a magyar interneten a hír, miszerint a Kossuth tér éppen átépítés alatt álló óriása, az Igazságügyi Palota munkálatainál – egy ablak kibontása során – rejtélyes levélre bukkantak.
A Steindl Imre Program által akkor közzétett első rövid Facebook-poszt szerint az üzenet egy 126 éves gyufásskatulyában lapult, és arra enged következtetni, hogy az 1898. május 12-én született sorok idején, alig két évvel az átadás után máris hozzá kellett nyúlni az ablakszerezetekhez.
A rövid írás szerint meglehet, hogy a nyílászárók „húznak”, azaz nem szigetelnek megfelelően: erre minden esély meg is volt, hiszen a korszak két másik fontos épülete, a Stefánia út mentén álló Földtani Intézet, illetve az Országház is ugyanígy járt.
A töredékes üzenet szerint írója a „Komárom megyei Tatáról” való, neve pedig jó eséllyel Hoch György volt, és kőművessegédként végezte el a szükséges munkákat.
A kormányzati program oldalán kedden további fejleményeket tettek közzé: eszerint a Tata, a vizek városa oldal szerzője az üzenetet 1895-re datálta, ebből pedig könnyen kiszámolható volt, hogy a szövegben magát 23 évesnek valló írója 1872-ben született.
Innen már csak egy lépés volt, hogy az anyakönyvekből a férfi neve is kiderüljön: a nyomozás során világossá vált, hogy nem Hoch, hanem Heitz Györgyről van szó, aki 1896-ban, Tóvároson nősült meg, és a Réti utca 414. alatti házban élt.
A szerző arra is felhívta a figyelmet, hogy ma is több Heitz él Tata környékén, így arra buzdította az olvasókat, hogy ha esetleg ismerik valamelyiküket, kérdezzék meg tőle, nem az ő felmenőjéről van-e szó.
Mostanra magát az üzenetet is sikerült olvashatóbbá tenni – tudtuk meg a munkák mögött álló projektcégtől, ami kérésünkre egy sokkal jobb felbontású, tisztább verziót juttatott el lapunkhoz:

A Steindl Imre Program még egy érdekességet hozzáfűzött mindehhez:


