Szórakozás

Alfonsó, a 20. század legnagyobb bohóca II.

Bármit csinált, örök szállóige lett belőle. Ikonikus figura volt, a múlt század egyik legnagyobb magyar nevettetője. Zseni, bohóc, művész. Most lenne 100 éves. Háromrészes sorozatunkban elevenítjük fel az életét.

Alfonsó, a 20. század legnagobb bohóca II.

A Festetich-botrány után, sürgősen távoznia kellett Budapest legfényesebb mulatójából. (Előző részünket azzal zártuk, hogy Alfonsó izmos rabszolgaként pózolt az egyik jelenetben, amikor a részeg Festetich gróf öngyújtójával felgyújtotta jelmezét, pontosabban ágyékkötőjét. Alfonsó egy jókora pofonnal vett elégtételt.) Átszerződik a Kék Egér mulatóba, ahol egy nap meghívást kap Egyiptomba. Majd egy évig járja a Közel-Kelet mulatóit, varietéit. Fellép Szudánban, dolgozik Libanonban, Szíriában majd Törökországban.


Fotó: MTI / Földi Imre

1937-38-ban olaszországi mozivarietékben lép fel, naponta háromszor. Így játszik a pantomim megalapítójával, Marcel Marceau-val, sőt össze is barátkoznak, valamint az akkor még sovány és fiatal Louis Armstronggal. De fellép a párizsi Olympia színpadán, Zizivel, a népszerű Renée Jeanmeire-vel.

Hazatérését követően a budapesti Sanghai bár táncosa lesz. Barátságot köt Kis Manyival, a Latabár-testvérekkel, és a mesterének tekintett Feleki Kamillal.

Itt derül fény különleges komikusi képességére. Az adásszünetekben kollégáit szórakoztatja paródiáival, amikor egy nap direktora, Flaschner Ernő felfedezi. Az igazgató nyomban a színpadra küldi. Alfonsó ekkor még Jo Stan művésznéven lép fel. Jo Stanként ezután folyamatosan alakítja, csiszolja műsorát. Karikírozza kora nagy sztárjait: Chevaliert, Jean Gabint, Chaplint, Spencer Tracyt. Közben saját számai is egyre nagyobb sikert hoznak neki. Ilyen volt például az „Öltözködő nő”, „A szobrász”, a „Cirkusz a mellényzsebben”, a „Későnjövők és a „Balett-táncos”.

1940-ben kénytelen művésznevet változtatni, mert egy rendelet megtiltja az angol vagy francia művésznevek használatát. Mivel akkoriban hunyt el XIII. Alfonz (Alfons), spanyol király, máris megszületett az új név ötlete. Egy kollégájának a mulató öltözőjében így adta ezt elő: „Meghalt, a király, Alfons, óh! Éljen viszont Alfonsó!”

A zsidótörvények őt sem kímélik. Negyvennégyben munkaszolgálatra viszik, ahonnan megszökik, és bujkálni kezd. Álnéven műtőssegéd lesz a Rókus kórházban, itt éli meg az orosz csapatok bevonulását. Összebarátkozik egy fejlövéses orosz tiszttel, akinek tolmácsaként Szegedre kerül.

Szegeden rövidesen segédszínésznek áll. Ám klasszikus drámákban és operettekben alakít kisebb nagyobb szerepeket, de ennél többre vágyik, így visszatér Budapestre.

 

(folytatjuk)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik