Orbán: Nem tudhatjuk, mi lenne a Kreml reakciója, ha az USA véget vetne az öldöklésnek

Magyarország júliusban átveszi az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és míg hivatalosan kedden megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, Orbán Viktor jelezte, hogy egyáltalán nem ért egyet az előirányzott folyamattal. A magyar miniszterelnök a Berliner Morgenpost német lapnak nyilatkozott kedden.

Orbán Viktor szerint nem kell sietni Ukrajna EU-s felvételével, először a következményeket kell megvizsgálni, mielőtt belevágunk a csatlakozási folyamatba, ugyanis így egy háborúban álló ország kerülne az unióba, amelynek nem tisztázottak a határai. Szerinte tisztázni kell azt is, milyen hatása lesz a blokk közös mezőgazdaságára, ha egy ekkora termelő a tagok közé kerül. Az EU-t kizárólag politikai meggondolások vezérelték, amikor áment mondott a nyitásra, mondta.

A kormányfő ugyanakkor azt tagadta, hogy a soros elnökség hat hónapja alatt Magyarország meg akarná torpedózni a tárgyalásokat.

Azt mondta, hogy egyáltalán nem akadályozza meg a felvételi folyamatot és támogatja a párbeszéd megindítását.

A német lap emlékeztet arra, hogy a Tanács döntése tavaly decemberben született meg ez ügyben úgy, hogy kiküldték Orbánt az ülésteremből.

A Spiegel „Szélsőjobbosok egymás közt” című cikkében azt idézi a magyar miniszterelnöktől, hogy a béke embereként áradozott Donald Trumpról. A volt amerikai elnök nem éppen a kifinomult diplomáciai érzékéről ismert, a magyar vezető mégis az ukrajnai béke kulcsfigurájának tartja őt, írják.

Orbán mindenekelőtt Trumpban és az ő novemberi újraválasztásában bízik, „101%-ig meg van győződve” arról, hogy ő az egyedüli ember a világmindenségben, aki jobb belátásra képes bírni Kijevet és Moszkvát is.

Trumpot a béke emberének nevezte, aki egyetlen háborút sem indított, szerinte Európában éppen ilyen politikusokra van szükség, mert ők felrázzák a rendszert.

Orbán szerint teljesen elfogadhatatlan a háború, sérti a nemzetközi kapcsolatok alapelveit. Ezzel együtt számára nem az ukrán vagy az orosz érdekek a fontosak, hanem a harcok leállítását és fegyverszünetet kíván elérni. Ennek tétje egy olyan új, európai biztonsági struktúra, amelyben békében lehet élni, írja a hvg.hu szemléje.

Arra a kérdésre nem adott egyértelmű választ, hogy Kijevnek a béke érdekében le kell-e mondania az oroszok által elfoglalt területeiről.

Erről annyit mondott, hogy nem tudjuk, mi lenne a Kreml reakciója, ha az USA bejelentené: másnaptól véget vet az öldöklésnek és tárgyalásba kezd.

Szerinte most biztos nem volna háború, ha még Angela Merkel lenne a kancellár, ugyanis – vélekedik Orbán – ő azt csinálta volna, mint amit tíz éve, amikor Oroszország megszállta a Krímet: nem engedte, hogy a válság nemzetközivé szélesedjen ki.

A Spiegel nem felejti el megjegyezni, hogy a magyar miniszterelnök Putyin legszorosabb szövetségesének számít az EU-ban, és egy jobboldali populista, aki egyre inkább elszigetelődik Európában.