Gazdaság

Tavaly a munkavállalók kétharmada azzal szembesült, hogy kevesebbet ér a fizetése

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
A dolgozók jelentős része tapasztalhatta, hogy az utóbbi években – főleg tavaly – csökkent a nettó keresete, vagy annak reálértéke. Vagyis a vágtató infláció mellett jóval kevesebbet tudott vásárolni a pénzéért, mint korábban. De van-e esély arra, hogy a vásárlóérték visszatérjen a korábbi szintre, és ha igen, mikorra? Vagy akár millióknak kell beletörődniük abba, hogy amit elveszítettek, azt jó eséllyel nem kapják vissza?

Sokan panaszkodnak, hogy az utóbbi időben nem vagy alig kaptak fizetésemelést, vagy annak mértéke messze elmaradt a vágtató tavalyi (17,6 százalékos), illetve tavaly előtti (14,5 százalékos) inflációtól. Néhány százalékos éves béremelések mellett két évre már akár 20 százalék feletti is lehet a reálbércsökkenés.

A Központi Statisztikai Hivatal kereseti statisztikája alapján 2022-ben a nettó átlagkereset átlagban 18,2 százalékkal haladta meg az előző évit, a reálkeresetek pedig átlagban 2,6 százalékkal növekedtek. 2023-ban a nettó keresetek már az infláció alatt nőttek átlagban, 14,2 százalékkal, és így a reálkeresetek átlagosan 2,9 százalékkal csökkentek az előző évhez képest.

Mi van az átlag mögött? A dolgozók mekkora részét sújthatta a reálbércsökkenés? Válaszokat a KSH keresetváltozásokat mutató új, kísérleti, 2020-2023-at felölelő statisztikájában találunk, és ebből meglehetősen borús kép rajzolódik ki. Az adatokból az látszik, hogy mind a négy évben voltak dolgozók – nem is kevesen –, akiknél csökkent a kereset reálértéke. De amíg 2020-ban és 2022-ben a dolgozók 33 százalékának csökkenet a vásárlóereje, 2021-ben pedig kis híján 45 százalékuk, addig

2023-ban már a dolgozók majdnem kétharmada (61,8 százaléka) volt kénytelen azzal szembesülni, hogy kevesebbet ér a keresete, mint korábban.

A nettó keresetek változása alapján (az adókedvezmények figyelembe vétele nélkül) azt láthatjuk, nem elhanyagolható számban voltak azok, akiknek még csökkent is a fizetésük.

  • 2020-ban 3,3 százalékos éves infláció mellett az emberek 22,7 százalékának csökkent a fizetése (megjegyzendő, hogy ekkoriban több cég is csökkentette a béreket a Covid-járvány miatt bevezetett leállások okán),
  • 2021-ben 5,1 infláció mellett 11,6 százalék tapasztalhatta, hogy az előző évinél kevesebbel kell, hogy beérje,
  • 2022-ben a 14,5 százalékos infláció árnyékában 8,5 százaléknak zsugorodott a bére,
  • 2023-ban viszont, amikor 17,6 százalékos éves inflációt mértek, a dolgozók 10,9 százalékának csökkent a nettó keresete.

Azon 61,8 százaléknyi dolgozó körében, akiknél csökkent a reálbér, súlyozva átlagban 13 százalék körül volt a nettó kereset reálértékének csökkenése – számolta a GKI vezérigazgatója, Molnár László lapunknak. Az RTL Híradóban úgy fogalmaztak, hogy a GKI szerint átlagosan két és fél évbe telhet, mire visszanyerik a vásárlóerejüket. A 24.hu kérdésére Molnár kifejtette, ez akkor igaz, ha az idén és jövőre is kapnak akkora emelést, hogy 5 százalék körüli reálkereset-növekedést érjenek el. Korántsem biztos azonban, hogy ez be is következik, pláne, hogy minden dolgozónál.

Molnár László megemlítette, hogy a KSH kereseti statisztikája csak 3,2 millió dolgozó adataiból készül (ez alapján majdnem 2 millióan tapasztaltak meg reálbércsökkentést), miközben a foglalkoztatotti statisztika alapján 4,7 millió foglalkoztatott van. Ez azt jelenti, hogy

legalább 1,5 millió ember keresetéről semmit nem tudhatunk a kereseti statisztika alapján.

A havi kereseti statisztikában benne vannak a 8 órában, rendszeresen dolgozók, de nincsenek benne a részmunkaidősök, az alkalmi munkások és az önfoglalkoztatók (főállású egyéni vállalkozók) sem. A teljes foglalkoztatotti körre vonatkozó adatok minden évben egyszer jelennek meg, összevontan, a nemzeti számlákban – a munkajövedelem kategóriában mindenkit beszámítanak, valamint nemcsak a béreket, hanem minden egyéb más jövedelmet is. A GKI vezérigazgatója lapunknak azt mondta, az elmúlt tíz év tapasztalata, hogy a két statisztika nagyon szétnyílt egymáshoz képest – sokkal magasabbnak mutatja a KSH kereseti statisztikája a növekedést, mint amennyi a teljes kört érintő munkajövedelem-statisztikából kiolvasható. Már lassan kétszeres az eltérés a növekedésnél. Ha például a kereseti statisztika 5 százalék körüli reálkereset-növekedést mutatott, akkor az inkább lehetett 2,5 százalékos. Ha ebből indulunk ki, akkor a teljes körre vetítve lehet, hogy inkább öt év kellhet ahhoz, hogy a reálkeresetek utolérjék magukat.

Molnár László szerint a reálértékcsökkenéssel érintett dolgozói körben lehetnek, akik multinál dolgoznak – náluk korábban jellemzően inflációkövető béremelés volt, de tavaly már nem, és valószínűleg idén sem. Érintettek lehetnek a szolgáltatásban dolgozók, például azokban a szektorokban, amelyek ki vannak szolgáltatva a piacnak, a vásárlóerőnek, emiatt nincs elég nyereség a cégeknél, és nem tudnak bért emelni.

És ahol a tavalyi 17,6 százalékos infláció mellett nem sikerült csak pár százalékos béremelést kiharcolni, ott nem valószínű, hogy az idén sikerülhet infláció feletti béremelést elérni, főleg nem 5 százalék felettit – borítékolta. Azt is látni a havi kereseti statisztikákból, hogy mérséklődik a kereset nominális emelkedése, az inflációnál pedig növekedésre lehet számítani.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik