Élő Nagyvilág

Amerikai katonai bázist támadtak az Iránhoz köthető milicisták Szíriában

Delil SOULEIMAN / AFP
Delil SOULEIMAN / AFP

A konfliktus vasárnapi történéseiről itt olvashat.

Palesztinpárti tüntetés volt a Yale-en és aa Columbián

A rendőrségnek kellett beavatkoznia Izrael-ellenes tüntetőkkel szemben a Yale Egyetemen hétfőn, ahol több tucat aktivistát előállítottak, miközben a New York-i Columbia Egyetem online formátumban tart előadásokat a tiltakozások miatt, valamint antiszemita megnyilvánulásokat követően.

A Connecticut állambeli New Havenben működő Yale Egyetem rendőrsége az intézmény területén tábort vert, Izrael ellen tiltakozó csoport tagjait eltávolította, és mintegy 40-45 embert előállított, köztük több diákot.

A Yale Egyetemen a hétvégén több százan gyűltek össze a többi között azt követelve, hogy a felsőoktatási intézmény szakítsa meg a kapcsolatait az egyetemnek anyagi támogatást nyújtó hadiipari vállalatokkal, amelyek – a tiltakozók szerint – Izrael számára szállítanak fegyvereket.

A hatóság hétfői közbelépése során több száz tüntető lezárt egy közeli forgalmas útkereszteződést. A megmozdulás résztvevői „Szabad Palesztina” feliratú és a Columbia Egyetemen tüntetőkkel szolidaritást vállaló táblákat tartottak fel.
A New York-i Columbia Egyetemen hétfőn is folytatódtak az Izrael-ellenes tüntetések. Az egyetem vezetése úgy döntött, hogy az intézmény területét érintő megmozdulások miatt áttérnek az internetes távoktatásra.

A vezető amerikai egyetemen csütörtökön több mint 100 embert vettek őrizetbe az ott letáborozott tüntetők közül, akik azt követelték az oktatási intézmény vezetésétől, hogy szakítsa meg bizonyos – Izraelhez kötődő – partnerekkel a kapcsolatokat.

Eric Adams, New York város polgármestere vasárnap elítélte a Columbia Egyetemen történteket, és teljes mértékben elfogadhatatlannak mondta az ottani tüntetők által hangoztatott antiszemita jelszavakat. A polgármester közölte, hogy New York városának rendőrsége készen áll beavatkozni, ugyanakkor elmondta, hogy egyetemi területen csak az intézmény rendőrségének felkérésére, illetve nagyon indokolt esetben léphetnek közbe.

A Columbia Egyetemen zajló tüntetések zsidóellenes megnyilvánulásaira példaként a polgármester kiemelte: zsidó diákokat transzparenseken a palesztin Hamász katonai szárnya, az al-Kasszám Brigádok célpontjaiként tüntették fel. Hozzátette, hogy a megmozdulásokon olyan jelszavak is elhangzottak, mint a „Mi vagyunk a Hamász”, valamint a „Nem akarunk cionistákat!”.

A pészah zsidó vallási ünnep hétfői kezdetét megelőzően a Columbia Egyetem és az intézményhez tartozó Barnard College rabbija arra kérte a zsidó hallgatókat, hogy utazzanak haza, mert az egyetemi biztonsági személyzet és New York város rendőrsége nem tudja garantálni biztonságukat.

Palesztinpárti aktivisták a múlt héten több más amerikai egyetemen is tüntettek. Csütörtökön a New Jersey állambeli Rutgers Egyetem vezetésének tanácskozását szakították félbe Izrael-ellenes, illetve a palesztinok felkelését – az intifádát – éltető aktivisták.

(MTI)

Közel 300 holttestet találtak egy tömegsírban a Nasszer-kórházban

283 holttestet talált a gázai polgári védelem a Hán Júniszban lévő Nasszer-kórház kertjében egy tömegsírban, miután április 7-én az izraeli csapatok elhagyták a létesítményt, közölte a szervezet igazgatója a CNN megkeresésére.

Yamen Abu Suleiman ezredes azt mondta, hogy az áldozatoknak össze voltak kötve a kezeik és a lábaik.

Voltak kivégzésre utaló jelek

– közölte, hozzátéve, az is elképzelhető, hogy az embereket élve elégették, de ezt nem tudják bizonyítani, mert a holttestek már bomlásnak indultak.

A CNN független forrásból nem tudta megerősíteni az ezredes állításait.

Hán Júnisz a több hónapig tartó izraeli offenzíva nyomán romokban hever.

Tényleg lemondott az izraeli katonai hírszerzés vezetője

Valóban benyújtotta lemondását hétfőn Aharon Haliva, az izraeli katonai hírszerzés vezetője.

Az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint a vezérkari főnök elfogadta Haliva lemondását, és megköszönte neki a szolgálatát. A katonai hírszerzés távozó vezetője már nem sokkal a mintegy 1200 halálos áldozatot követelő terrortámadást követően közölte, hogy úgy érzi, őt terheli a felelősség, amiért az megtörténhetett.

Nem teljesítettük küldetésünket. Örökké magammal hordom a fájdalmat,

írta a vezérkari főnöknek küldött levelében a katonai hírszerzés vezetője, aki már másfél héttel a háború kitörése után felelősséget vállalt a történtekért.

A katonatiszt bejelentette, hogy miután jelenleg gyakorlatilag már véget ért a gázai háború, úgy döntött, beváltja korábbi ígéretét, és lemond.

Október 7. óta kiderült, hogy a katonai hírszerzés nem volt tisztában a Gázai övezetben történő eseményekkel, nem tudta megfelelően értelmezni a közelgő támadásra utaló jeleket, s még a tömeggyilkosság előtti napokban is félreértelmezte a Hamász és az Iszlám Dzsihád kiképző műveleteit.

Helyzetértékeléseikben azt ismételgették, hogy Izrael elrettentette a Hamászt, és nem értelmezték helyesen a terroristák szervezkedésének jeleit még a Gázai övezet környéke elleni támadás előtti órákban sem.

Haliva Eilatban nyaralt családjával és gyermekeivel, és nem vett részt a támadás előtti sorsdöntő éjszakán a legmagasabb katonai vezetés konzultációján, miután jelzéseket észleltek arról, hogy valami történik a gázai határon. Hajnali 3-kor asszisztense felhívta, hogy tájékoztassa a déli parancsnokság titkosszolgálati tisztjének információjáról, miszerint a Hamász háborúra készülhet, noha megnyugtató jelek is voltak.

Aznap hajnalban a hadsereg vezérkaránál megbeszélést tartottak, de a döntést másnap reggelre halasztották. A Hamász meglepetésszerű támadása helyi idő szerint reggel fél 7-kor kezdődött.

(MTI)

NYT: Izrael eredetileg átfogó támadásra készült Irán ellen

Lényegesen pusztítóbb válaszcsapással torolta volna meg az ellene elkövetett támadást Izrael. A New York Times három, meg nem nevezett izraeli tisztviselőre hivatkozva azt írja, hogy az eredeti tervek szerint számos iráni célpontra, köztük Teheránra is légicsapást mértek volna, de a háború elkerülése végett erről lemondtak. Miután Joe Biden, valamint a brit és a német külügyminiszter is önmérsékletre szólította fel Netanjahut, Izrael múlt hét pénteken egy korlátozottabb csapást hajtott végre Iránban, amely nem okozott jelentős károkat.

A támadást végül nem is izraeli vadászgépekkel hajtották végre: a rakétákat Irántól több száz kilométerre nyugatra indították az izraeli repülőgépek. Emellett kis méretű támadó drónokat, úgynevezett kvadkoptereket is bevetettek, amelyek az iráni légvédelmet voltak hivatottak megzavarni.

A cikk szerint egyetlen rakéta talált el egy légvédelmi üteget Irán középső részén, Iszfahán tartományban – korábbi beszámolók szerint ez a Natanz nukleáris létesítményt védő S-300-as légvédelmi rendszer része volt –, míg egy másik a levegőben felrobbant. A cikk egyik forrása szerint a légvédelem szedte le, egy másik szerint meghibásodott és lezuhant.

Natanz, az iráni urándúsítási program középpontja. Teheránt korábban azt mondta, három drónt észlelt az égbolton Iszfahán felett pénteken hajnalban, ám ezeket a légvédelem megsemmisítette. Azt, hogy találat érte volna a nukleáris üzemet védő légvédelmi rendszert, a síita állam tagadta.

Izrael idáig nem vállalta a felelősséget az Irán elleni támadásért, de már korábban megtorlást helyezett kilátásba válaszul az Izrael elleni iráni légitámadás miatt, melynek során több száz drónt és rakétát indított a zsidó állam ellen – ezek túlnyomó részét Izrael a szövetségek támogatásával semlegesíteni tudta. Irán a légitámadást azzal indokolta, hogy két héttel korábban Izrael a szíriai nagykövetségének létesítménye ellen hajtott végre támadást, amelyben több iráni tisztségviselő életét vesztette, közöttük két tábornok is.

Lemond az izraeli katonai hírszerzés vezetője

Az IDF Katonai Hírszerzési Igazgatóságának vezetője, Aharon Haliva vezérőrnagy hamarosan bejelenti lemondását – értesült a Ynet című izraeli hírportál.

Az október 7-i támadást követően Haliva kijelentette, hogy felelősséget vállal a Hamász-támadáshoz vezető mulasztásokért. A hadsereg hibáit egy jelenleg is zajló belső vizsgálat igyekszik feltárni, melynek eredményeit június elején ismertetik a vezérkari főnökkel.

Egyelőre nem világos, hogy Haliva mikor mond le, mivel az IDF-nek még meg kell találnia az utódját.

(Times of Israel)

Támadás ért egy amerikai katonai támaszpontot Szíriában

Legalább öt rakétát lőttek ki vasárnap az iraki Zummar városából egy északkelet-szíriai amerikai katonai támaszpont felé. A támadás hírét egy amerikai tisztviselő is megerősítette a Reutersnek, de hivatalos tájékoztatás idáig nem történt. Első hírek szerint a rmelani bázison senki sem sérült meg – a Reuters neve elhallgatását kérő forrása sikertelen rakétatámadásról beszélt.

Február eleje óta ez az első alkalom, hogy amerikai katonai bázist támadnak a régióban.

Az iraki Kataib Hezbollah fegyveresei hétfőn közölték, hogy újraindítják az amerikai katonai támaszpontok elleni támadásokat, miután nem látják a tárgyalások haladását az amerikaiak távozásáról (Washington korábban megígérte, hogy csapataik elhagyják az iraki és a szíriai bázisokat a támadások növekvő kockázata miatt). Az Iránhoz köthető milícia mindezt néhány nappal azután közölte, hogy Mohammed Shia al-Szudani iraki miniszterelnök Joe Biden amerikai elnökkel találkozott a Fehér Házban. „Ami nem rég történt, még csak a kezdet” –mondta az iraki fegyveres csoport, utalva a vasárnapi akcióra.

Szombat éjjel egy másik Irán-barát alakulatnak, a Népi Mozgósítási Erőknek (PMF) otthont adó iraki katonai támaszponton történt robbanás.

Olvasói sztorik