1. Az 1000 fő alatti települések közbeszerzéseit központosítanák
Az új közbeszerzési törvény szerint januártól lépne életbe ez a szabály (kormányrendelet készül). A közbeszerzési Intézet szakértője, Barna Orsolya nem tudja, az intézkedéssel mi lehetett a jogalkotó szándéka, és ellentmondást is érez. Mert miközben (nagyon helyesen) a kormány helyzetbe akarja hozni a közbeszerzésben a kkv-kat, a központosítással épphogy ki fogja rekeszteni a legkisebb települések vállalkozóit. Ezek a védendő vállalkozók el fognak esni a piacuktól, és nem lesz, ami életben tartsa őket. Ezt az aggodalmat a kamarák és érdekképviseletek is osztják. A központosított beszerzéseken ugyanis a tapasztalatok szerint mindig a nagy beszállítók nyernek.
Persze az is igaz, hogy a legkisebb önkormányzatoknál nem feltétlenül van meg az a szakértelem, amivel jó közbeszerzési pályázatokat tudnának kiírni. Sok a hiba. De a problémára nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás. A beszerzések elvonása helyett célszerűbb lett volna szakmai segítséget nyújtani a kiírásokhoz – jegyezte meg. Tapasztalatból annyit mondott még, hogy a legkisebb vállalkozókat jól fel lehet készíteni a közbeszerzésre. Nagyon hamar képesek elsajátítani a követelményeket, és hibátlan pályázatokat beadni.
2 . Központosított jóváhagyás
Idén április elseje óta minden közbeszerzést jóvá kell hagyatni a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM). De vajon mennyire felkészült erre a feladatra a minisztérium? 363 szervezet közbeszerzéseit kell ellenőrizniük és engedélyezniük (néhányan erről elfeledkeztek, de az NFM erre is figyelt). A feladatot 16 közbeszerzési szakember végzi 3 adminisztratív munkatárs segítségével. Szeptember 15-ig 510 benyújtott közbeszerzési előterjesztést ellenőrzött a tárca (ebből 227 befejeződött, 150 folyamatban van, 133 indítási engedélyre vár). 41 esetben csökkent a beszerzési érték (visszavonás vagy elutasítás miatt), a becslések szerint összesen mintegy 4,7 milliárd forinttal. Hogy voltak-e nehézségeik, arra a kérdésre nem válaszoltak, de a nemrégiben zajlott Magyar Létesítménygazdálkodási konferencián volt erre utalás.
Barna Orsolya úgy látja, az NFM is most tanulja az új feladat megoldását, s van, amin még csiszolniuk kell. Hogy jó ötlet volt-e a központosított ellenőrzés? A szakértő szerint a gyakorlatlan ajánlatkérőknek segítség lehet. A gyakorlottabb ajánlatkérők viszont úgy gondolják, a pluszellenőrzésekkel csak az idő megy, és húzódik az eljárás. Az NFM az 5 napos bírálati határidőket van, amikor tudja tartani, van, amikor nem. Barna Orsolya szerint ma úgy tűnik, hogy túlvállalta magát a tárca, bár nagyon igyekeznek megfelelni a feladatnak.
3. Egyéves szerződések
Az NFM az ellenőrzések során igyekszik elérni, hogy a határozatlan idejű vagy többéves szerződésekből rövidebb időtartamúak legyenek. Ezt többen úgy érzékelték, hogy csak egyéves szerződéseket lehet kötni. Kiderült, hogy kifejezetten egyéves szerződési szabály nincs. Viszont a gyakorlat mégis ebbe az irányba mutat: a minisztérium ugyanis csak indokolt esetben hagy jóvá többéves szerződéseket.
Barna Orsolya szerint tévedés egyéves szerződésekre rászorítani a kiírókat. Bizonyos szolgáltatásoknál 2-3 év minimum kell ahhoz, hogy egy-egy beszállítónak megtérüljön a teljesítéshez nélkülözhetetlen beruházás, s így olcsóbban tudjon szolgáltatni. Ugyanez vonatkozik a zöld közbeszerzésekre is.
4. Kormányhivatalok
A megyei kormányhivatalok lesznek a jövő közbeszerzési mamutjai, alájuk fognak tartozni gazdasági társaságok, alapítványok, saját és fenntartásra átvett költségvetési szervek (például szociális intézmények, iskolák, egészségügyi intézmények is). A szakértő szerint biztosan próbálnak majd minél költséghatékonyabban beszerezni, vagyis minél olcsóbban. Ez nem túl jó hír a vállalkozóknak. Másrészt ez a fajta központosítás megint nem biztos, hogy a kkv-k érdekeit szolgálja majd. Minden azon múlik, hogy a megamegrendeléseket lebontják-e kisebb részfeladatokra.
5. Zöld közbeszerzés
A legfőbb állami beszerző, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) köteles lesz jövőre zöld szempontokat is tartalmazó közbeszerzéseket kiírni, a többi szervnek pedig ajánlani fogják a zöldülést (kormányrendelet készül). Barna Orsolya nagyon támogatja ezt az irányt. Reméli, hogy sikerül majd azt a tévhitet is eloszlatni, hogy ami zöld, az drágább. Meggyőződése: a megfelelő szakértelemmel kiírt zöld szempontokat is tartalmazó pályázat megvalósítása olcsóbb, mint a hagyományos beszerzéseké.
De vajon lesz-e a zöldítésben átmeneti időszak, hogy a vállalkozók (beszállítók) felkészüljenek? Barna Orsolya szerint a jogalkotó semmiképpen nem szeretné, ha a zöldítés fennakadást okozna. Valószínűleg lépcsőzetes lesz a bevezetés, és olyan célokkal kezdenek, amiket minél szélesebb beszállítói kör tud teljesíteni. Ahány szolgáltatás, annyi megközelítés, és azon belül is sok fokozat lehetséges. Ezért is egyeztet a minisztérium az egyes szakmai szervezetekkel. A szakértő még azt reméli, ellenőrizni is fogják, hogy az ajánlatban leírt zöld ígéret megvalósul-e.
Az NFM szerint a közbeszerzéseknél a szerződések odaítélésének legfontosabb szempontja, hogy optimális legyen a beszerzés költsége. Ez a műszaki tartalmát tekintve pontosan meghatározott tömegtermékek esetében (pl. energiahordozók) lehet az elérhető a legalacsonyabb ár. Az összetettebb, nem teljes részletességgel definiálható termékek/szolgáltatások/építési beruházások esetében azonban más odaítélési szempontok (műszaki, minőségi szempontok, rendelkezésre állás, teljes élettartamköltség stb.) figyelembevételével érhető csak el a hatékony közpénzfelhasználás. Mégis, ezeknél a szerződéseknél is az ajánlati árat tartják a legmeghatározóbbnak az odaítéléskor. Ez alól csak a nagy szellemi hozzáadott értéket tartalmazó szolgáltatások (tervek, tanulmányok, tudományos, művészeti szolgáltatások) jelentenek kivételt, ahol nem az ár a döntő, hanem a minőség.
