Üzleti tippek

40 milliárdot nyerhet

tamasne-szabo-zsuzsa
tamasne-szabo-zsuzsa

2011. 10. 12. 14:00

Ha ügyesen pályáznak, összesen ennyi támogatást kaphatnak a közeljövőben a magyarországi szervezetek és cégek, norvég, izlandi és liechtensteini forrásból.

Korábban a témában:

2012. második felében jelenhetnek meg (az NFÜ honlapján) az első felhívások a 40 milliárd forintos norvég, izlandi és liechtensteini keret elköltésére, és előreláthatóan 2014 első felében hirdetik meg az utolsó pályázatokat. A nyertes projekteket pedig 2016. április 30-ig kell majd befejezni. Bár nem uniós pályázatokról van szó, a lebonyolítás azokhoz nagyon hasonló. 2006-2007-ben 83 sikeres projekt indult hasonló forrásból, most a tervek szerint 100-150 beruházást támogatnának.

Mennyit lehet nyerni?

Egyes programok inkább a közszféra intézményeit (pl. népegészségügy, veszélyeztetett gyerekek és fiatalok), más programok a vállalkozásokat (zöld ipari innováció, kutatási együttműködések), illetve a civil szervezeteket (Civil Alap) segítik majd.

A részleteket a közeljövőben dolgozzák ki. Ma annyit lehet még tudni, hogy az átlagos projektméret 1 millió euró lesz. A nyertes pályázók közül a közcélú beruházások várhatóan 85 százalékos, a civil szervezetek 90 százalékos, a vállalkozások pedig (a tevékenységtől, a projekt megvalósítás helyszínétől függően) 30-70 százalékos támogatást kaphatnak majd.

Akik már nyertek

Első körben (2006-2007-ben) három fordulóban összesen közel 2500-an pályáztak, ebből 135 pályázatot javasolt Magyarország támogatásra, a végül 91 szakmai projektet választottak ki a donor országok. 83 pályázat valósult meg (idén április 30-ig), közülük három szervezetet kérdeztünk meg a tapasztalataikról (lásd a cikk alján). 8 pályázatot nem sikerült tető alá hozni, amiben szerepet játszott többek között a közbeszerzések sikertelensége, az önrész hiánya, és volt vis maior is.

A Norvég Alapból számos olyan ügyet tudtak támogatni, amelyek uniós kiírásokban nem szerepeltek. Pozitívum volt a gyors és hatékony információáramlás és a jó kapcsolattartás a projektgazdák és a végrehajtást segítő intézményrendszer között, amit a megszólaltatott nyertes pályázók is dicsértek. A jövőben az elbírálás tempóján szeretnének javítani. A közbeszerzések gyorsítása és gördülékenyebbé tétele érdekében pedig valószínűleg közbeszerzési szakértőket is igénybe vesznek majd.

Ünnepélyes megállapodás

A pályázatok 2012-es újraindításáról a felek szerdán ünnepélyes keretek között írták alá a megállapodást Gödöllőn. A donor országokat Siri Ellen Sletner, magyarországi norvég nagykövetasszony és Stefán Skjaldarson, bécsi székhelyű izlandi nagykövet képviselte.

Norvégia, Izland és Liechtenstein, mint az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai másodszor adnak támogatást magyar szervezeteknek és cégeknek, most 40 milliárd forint értékben. Ebből 70,1 millió eurót az EGT Finanszírozási Mechanizmus, 83,2 millió eurót pedig a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében folyósítanak.

A pénzt az innováció és a kutatás-fejlesztés élénkítésére, a zöld gazdaság támogatására, munkahelyteremtésre, a kis- és középvállalkozások erősítésére, a gazdasági kapcsolatok szélesítésére, az egészségügy és a szociális biztonság előmozdítására, a gyermekek és az ifjúság támogatására, valamint a helyi önkormányzatok beruházásainak ösztönzésére szánják.

A támogatási programokat a donor partnerekkel szoros szakmai együttműködésben dolgozzák ki. A zöld ipari innováció és a geotermikus energiahasznosítás például izlandi szakmai támogatással, az ösztöndíj programok pedig norvég, izlandi és liechtensteini együttműködéssel zajlanak majd.

Íme, milyen tapasztalatokat szereztek, akik az első körben nyertek és már megvalósították projektjeiket:

184 milliót nyert

A Bethesda gyermekkórházban a fűtést alakították energiatakarékossá, és megoldották az intézmény kórtermeinek nyári hűtését is (korábban nem volt klíma). Ehhez hőszigeteltek, nyílászárókat cseréltek, napkollektoros, gázmotoros és hőszivattyús alternatív hűtési-fűtési rendszert építettek, amely a melegvíz-ellátást is képes fedezni, s energiaoptimalizáló rendszert is létesítettek. A kivitelezők magyar cégek voltak (eredetileg lett volna egy norvég partner is, de végül ő nem vett részt a projektben). Nyáron nagy melegben már tapasztalhatták, a kórtermeket milyen kellemes hőmérsékletűre hűtötte a rendszer, a fűtés pedig most fog vizsgázni – itt 10-15 százalékos megtakarítást várnak. Az alapítvány képviselője, Boros Zsuzsa kiemelte, csak a biztosított 10 százalékos önrésszel volt esélyük pályázni, többet nem tudtak volna előteremteni. Negatívumként a bonyolult (magyar) adminisztrációt említette meg. Véleménye szerint példaértékű a beruházás, mert megmutatta, hogy az egészségügyben is lehet környezettudatos és takarékos az energiafelhasználás.

72 milliót nyert

A Miskolci Autista Alapítvány állami gondozásból kikerült autisták részére építtetett lakóotthont. A kivitelezés nyáron fejeződött be, s azóta már be is költözött a 10 lakó. A ház megnyitásakor a fiatalok ellátásához pluszban felvettek 2 tartósan munkanélküli szociális gondozót. Szalkainé Haraszti Krisztina intézményvezető szerint ha nem lett volna a Norvég Alap, nem tudtak volna pályázni, mert nem volt hasonló típusú kiírás. Panaszuk csak a közbeszerzésre volt: 8 pályázatot kellett kiírniuk, emiatt vontatottan haladt az építkezés. Az a véleményük, hogy a norvég projekt a többi uniós pályázathoz képest könnyebb és gördülékenyebb volt. Terveik között szerepel még, hogy az elkészült házra napkollektort szereljenek.

544 milliót nyert

Az Országos Vérellátó Szolgálat szoftvert és hardvert is vásárolhatott a vérellátás nyomon-követhetőségét biztosító informatikai adatbázis kifejlesztéséhez. Mint Nagy Sándor szakmai főigazgató-helyettestől megtudtuk, ezzel megfelelnek annak a hazai és uniós előírásának, hogy a véradótól a betegig és vissza is nyomon tudják követni a vér útját és biztonságosabbá tegyék a felhasználást. A pályázat előtt volt ugyan egységes informatikai rendszer, de abban csak a donorok és a vérkészítmények voltak benne, a vér további sorsáról elektronikus információ nem volt. Az új rendszer május óta üzemel, s illeszkedik a vérellátó és a bekapcsolt (főleg megyei és egyetemi) kórházak informatikai rendszeréhez. A visszajelzések szerint külön pozitívum, hogy jelentősen csökkent, egyszerűbb lett a vérfelhasználással kapcsolatos kórházi adminisztráció.  A főigazgató-helyettes szerint jól tartható határidők, reális adminisztrációs igény jellemezte a norvég pályázatot (náluk is csak a közbeszerzésnél voltak átmeneti nehézségek).

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.