Magyar Péter azt közölte múlt szombaton, hogy mindkét állami cégnél viselt tisztségéről lemond, és leköszön a „Mészáros-banknak” nevezett, bő 30 százalékban állami tulajdonú óriásbank, az MBH Nyrt. felügyelőbizottsági tagságáról is. A cégjegyzékben csak egy tisztán állami tulajdonú cégben szerepel Magyar neve, igazgatósági tag a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-ben, de cikkünk írásakor, kedden reggel az Igazságügyi Minisztérium naprakész adatbázisában még nem látszott változás. A Magyar Közút honlapján viszont már nem találni az igazgatósági tagok között Magyar Péter nevét.
Magyar Pétert a Magyar Közúthoz Lázár János minisztériuma válogatta be, az óriásbank ellenőrző testületébe pedig a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium képviselőjeként került be. Illusztris NER-es társaságba csöppent, az MBH felügyelőbizottsági elnöke Nagy Andor volt fideszes, majd KDNP-s képviselő, izraeli majd bécsi nagykövet, Orbán Viktor egykori kabinetfőnöke, és a testület tagjai között van Járai Zsigmond, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere is. (Őket legutóbb a Mészáros Lőrinc-féle luxusjacht-beszerzéséről faggattuk, azt akartuk megtudni, hogy a bank felügyelőbizottságnak belefért-e a prudens bankműködésbe a 27 milliárd forintos szerzemény.) A banknál a vezető tisztségviselők díjazása nagyvonalú, Magyarnak az ellenőrző testületben, havi 1,5 millió forint jár a tagságért.
Magyar Péter a bankos pozíciót 2022. szeptember 1-jétől töltötte be, Nagy Márton minisztériuma felkérésére – ennyiben egyezik a két oldal nyilatkozata. Magyar azt posztolta, hogy lemondott, a tárca az Index kérdésére azonban azt közölte, hogy nem lemondásról van szó, a Nemzetgazdasági Minisztérium már 2024. január 18-án kezdeményezte a megbízásának visszavonását. A hivatalos dokumentumokban egyiknek sem volt nyoma cikkünk írásakor, kedd délelőtt, a bank tőzsdei honlapján az fb-tagok között még ott szerepelt Magyar Péter neve, a közzétételek között pedig nem volt Magyar személyét érintő bejelentés.
Ha Magyar Péter lemondott, azt el kellett juttatnia az igazgatóságnak, amelynek pedig „haladéktalanul”, praktikusan 24 órán belül intézkednie kell a változás közzétételéről. Ennek az intézkedésnek kedden reggel még nem látszottak a nyomai az MBH honlapján.
Technikailag a minisztériumnak levelet kell küldenie az igazgatóság számára, amelyben kezdeményezik közgyűlés összehívását, fb-tag visszahívása napirenddel. Az igazgatóságónak nyolc napja van, hogy intézkedjen a részvényesek összehívásáról. Az MBH honlapján a közgyűlés összehívásának sincs nyoma. Érdeklődtünk a minisztériumnál és az MBH-nál, miért kezdeményezték Magyar visszahívását, illetve ha így volt, miért nem intézkedtek a közgyűlés összehívásáról, valamint a minisztérium kérte-e, hogy mivel az igazgatóság nem intézkedett, a cégbíróság cselekedjen az ügyben. Amint válaszolnak frissítjük cikkünket.
A helyzet az óriásbank alapszabálya és a polgári törvénykönyv alapján az, hogy bármit mond Nagy Márton tárcája a visszahívás kezdeményezéséről, papírforma szerint a lemondás egyszerűbb, és simán beelőzhet: amint az igazgatóság kézhez veszi a lemondást, intézkednie kell a közzétételéről. A visszahíváshoz viszont meg kell várni a közgyűlés döntését. A részvényesek döntése után lesz hatályos a visszahívás, arról nem dönthetnek februárban, hogy valaki már januárban sem dolgozott a cégnél.
Magyar Péternek, az Index cikkéhez „Kedves Index, Tóni jól fizet?” felütéssel posztolt kommentje is azt támasztja alá, hogy igazgatósági tagként kezelték január során: „Ha igaz, amit a minisztérium állít, akkor nyilván tévedésből kaptam meg a teljes januári tiszteletdíjamat, nyilván tévedésből nem kaptam erről se a banktól, se a minisztériumtól írásos értesítést (remélem, nem most készül visszadátumozva), és nyilván tévedésből szerepelek a bank nyilvánosan elérhető dokumentumaiban.”