A főváros vezetése ragaszkodik a Rákosrendező területére tervezett beruházásnál a konszenzusos, 2019-es koncepcióhoz, és jövő év elején társadalmi egyeztetést szeretne lefolytatni az ügyhöz kapcsolódó kérdésekben – mondta el a főpolgármester pénteken egy budapesti háttérbeszélgetésen.
Karácsony Gergely közölte, szerintük az rossz sorrend, hogy a kormány először egy államközi megállapodásban kijelöli a beruházót, majd utána tárgyal arról, mit valósítsanak meg. Először ki kell találni, hogy mit akarunk itt megvalósítani – mondta, hozzátéve: ebben egyébként nagyon széleskörű szakmai és politikai konszenzus van.
Amellett, hogy a fejlesztésben az állam mint finanszírozó és tulajdonos vesz részt, nagyon helytelen lenne a főváros vezetése és a budapestiek nélkül döntéseket hozni – hangsúlyozta a főpolgármester.
Kijelentette: minden politikai és jogi lehetőséget megragadnak azért, hogy a politikai szándékot összeegyeztessék a koncepcionális terveikkel, amelyek alapján az érintett területen egy kompakt, zöld városrész jönne létre 8-10 ezer lakással és 30-40 hektár városi közparkkal.
Karácsony Gergely elmondta, szaván fogják Lázár János építési és közlekedési minisztert az egyeztetésekkel kapcsolatban, és a már említett koncepcióval megkeresik az általa vezetett minisztériumot. Állunk minden tárgyalás és egyeztetés elé, van egy nagyon világos koncepciónk arról, hogy mit kellene ezen a területen megvalósítani. Budapestnek ez nagyon nagy előrelépés lenne – tette hozzá.
A főpolgármester szólt arról is, szeretnének újabb társadalmi egyeztetést a város jövőjére vonatkozó stratégiák kapcsán, így lefolytatnának egy újabb budapesti lakógyűlést, amelyen például foglalkoznának azzal, hogy milyen magas lehet egy épület, vagy hogyan lehet megvédeni a Hősök tere látványát. Tehát a lakógyűlés mandátumot adhatna a városvezetésnek a Rákosrendezőre tervezett városrésszel kapcsolatos – kormánnyal való – tárgyalásokhoz.
A főváros javaslata szerint az érintett területen 8-10 ezer lakás épülhetne, és ezek nem luxuslakások lennének. A cél az, hogy legyen megfizethető lakhatás – emelte ki a főpolgármester.
A fővárosi koncepció szerint a városrész közparkjában a Rákos-patak vízéből felduzzasztott tó is lenne, továbbá kiemelt figyelmet kellene fordítani az ottani védett épületek megújítására. Az elképzelés szerint a Vasúttörténeti Parkot fejlesztenék és integrálnák az új városnegyedbe. Magasház a területen csak akkor lenne építhető, ha a látványvizsgálat igazolja, hogy a tervezett épület látványa nem veszélyezteti Budapest városképénének harmóniáját, különösen a világörökség védett látványát, valamint nem eredményez zavaró „együtt látszást” a kiemelt magassági hangsúlyokkal, amelyre példaként hozzák az Országházat és a Szent István-bazilikát.
A koncepció számol a vasúthálózat fejlesztésével, új intermodális csomópontok kiépítésével, valamint rámutat arra, hogy az 1-es metró és a 3-as villamos meghosszabbítása kellően ki tudná szolgálni az új városnegyed közlekedését.
Karácsony Gergely úgy fogalmazott:
itt most lenne egy történelmi lehetőség arra, hogy Budapest és Magyarország megismerje az első valóban kompakt városmodellt.
Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke a 2019-es tanulmánytervről szólva hangsúlyozta: abban politikai és szakmai konszenzus van. Látszik belőle, hogy az előző városvezetés is abban a keretben gondolkozott, mint a mostani – fűzte hozzá. Balogh Samu megemlítette azt is, hogy a 2019-es elképzelés már több ponton meghaladott, és vannak részei, amelyeket tovább kell gondolni. Elképesztőnek nevezte, hogy ezt a konszenzusos elképzelést a fejlesztő kedvéért a kormány kidobja a kukába.
Balogh Samu elmondta, a koncepció szerint a területen parkváros jönne létre, hiszen egy park köré szerveznék az épületeket. Az elfogadható épületmagasságról beszélve azt mondta, Budapesten 90 méter a hagyományos határ.
(MTI)
