Kúriához fordulnak P. Lászlóék, miután a Fővárosi Ítélőtábla három héttel ezelőtt elutasította a perújítási indítványukat a Teréz körúti robbantás ügyében. A férfit jogerősen életfogytig tartó fegyházra ítélték négy és fél évvel ezelőtt azzal, hogy legkorábban 30 év múlva szabadulhat a büntetéséből feltételesen.
A bűncselekmény 2016. szeptember 24-én este történt a Teréz körúton. A jogerős ítélet szerint P. László egy általa készített és működésbe hozott pokolgéppel életveszélyesen megsebesített két rendőrt azért, hogy megszerezze a fegyvereiket. Ám amikor látta, hogy életben maradtak a rendőrök, a fegyverek nélkül távozott. A két törzsőrmester maradandó sérüléseket szenvedett, életüket csak a gyors orvosi segítség mentette meg.
P. László védője, Keviczki István nyolc igazságügyi magánszakértői véleménnyel próbálta május végén alátámasztani ügyfele ártatlanságát, szerinte a férfit ezek alapján fel kell menteni, vagy enyhébb büntetést kell kiszabni rá.
Az egyik magánszakértő szerint kizárt, hogy a robbantást P. László követte el, mert a szakértő 167 centis magasságot állapított meg az elkövetőnél, míg a bűncselekményért elítélt férfi 185 centi magas. Egy másik szakértő pedig azt emelte ki, hogy nem vizsgálták az alapeljárásban azt, hogy a terhelt DNS maradványai miként kerülhettek ennyire szabályos elhelyezkedéssel a robbantás helyszínére. Számításai szerint ugyanis mindössze 0,004 százalék az esélye annak, hogy az öt bűnjel ennyire egyenes vonalban szóródjon ki a robbanás középpontjától.
A védelem által felkért informatikai igazságügyi szakértő pedig azt állította, hogy nem volt nyoma annak, hogy P. László robbanószer készítésével kapcsolatos oldalakat töltött le vagy nézegetett volna. Az informatikai magánszakértő szerint pedig nem igazolható az az ítéleti megállapítás, hogy a Belügyminisztérium részére elküldött „Mi tettük” elnevezésű e-mailt P. László küldte.
A táblabíróság álláspontja szerint nem ok a perújításra az sem, hogy a védő által utóbb felkért elektronikai és vegyész magánszakértők nem értettek egyet az alapügyben eljárt fizikus és tűzszerész szakértőkkel. A magánszakértői vélemények pedig több vonatkozásban is feltételezéseket, bizonyíték mérlegelést tartalmaznak az ítélőtábla indoklása szerint.
Keviczki István a lapunkhoz eljutott fellebbezésében azt kifogásolta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla csak érintőlegesen foglalkozott a több száz oldalnyi magánszakértői véleménnyel. Álláspontja szerint felületesen elemezték a magánszakértői vélemények legfontosabb részeit.
Az ügyvéd fellebbezésében azt írta, hogy nem csak külön-külön, de együttesen is értékelni kellene az általa benyújtott új bizonyítékokat, de ezt a táblabíróság elmulasztotta a védő szerint,
Jó példa erre a magasságméréssel és a DNS-t hordozó bűnjelek elhelyezkedésével kapcsolatos szakértői megállapítások egymás mellé helyezése. Az egyedüli elkövetőnek vélt személy a testmagasság miatt biztosan nem az elítélt, de a helyszínen mégis ott volt az elítélt DNS-e, ami csak úgy lehetséges, ha valamiféle manipuláció történt. Erre rá lehet építeni az informatikai szakértői véleményt abból a szempontból, hogy mégis hogyan kerülhetett a „Mi tettük” elnevezésű e-mail a Belügyminisztériumba, ha az elítélt a helyszínen sem volt. Ebben a körben van egy olyan szakértői megállapítás, hogy a terhelttől lefoglalt ACER Aspire laptop 2016. október 19. és 2016. november 24. napja között informatikai szempontból nyitott eszköz volt. Mindezek együttesen még nem adnak magyarázatot arra, hogy a terhelt a vallomásában hogyan adhatott számot egy olyan robbanószerkezetről, amely csak bizonyos mértékű hasonlóságot mutat a helyszínen felrobbant bombával: itt lépnek be az elektronikai és vegyész szakértői megállapítások, amelyek arra irányulnak, hogy nem a terhelt által körülírt bomba robbant a helyszínen.
– fogalmazott beadványában P. László jogi képviselője, hozzátéve, a perújítás elrendelését követően vizsgálni kell azt, hogy miként fordulhat elő manipuláció egy lezárt területen lévő helyszínelés során.
