Hiller István kifejtette: a jelenlegi 72 felsőoktatási intézmény – nem számítva közéjük az egyházi intézményeket – integrációja úgy zajlott le, hogy több lett az egyetem és a főiskola, mint az egyesülések előtt. A miniszter szerint az elkövetkező három tanévben lesznek olyan felsőoktatási intézmények, amelyek ha nem tudják az elvárt színvonalat produkálni, akkor nem maradnak talpon, miközben lesznek olyanok is, amelyek megerősödnek. A hallgatói jelentkezések megmutatják majd, hogy melyik intézmény hány államilag finanszírozott helyre számíthat, ez pedig előbb-utóbb kirajzolja, hogy mely szakra, intézményre mekkora az igény.
Az eddigi gyakorlat az volt, hogy minden államilag elismert intézmény, akár egyházi, akár alapítványi fönntartású, kapott központi támogatást, vagyis felvehetett államilag finanszírozott hallgatókat.
A hallgatók döntenek
A tárca vezetője november elején jelentette be, hogy 56 ezer hallgató vehet részt államilag finanszírozott képzésben a következő tanévben. A miniszter akkor elmondta azt is, hogy az intézményeknél többek között az elmúlt évek jelentkezései alapján meghatároztak egy kapacitásszámot, azaz az összesen felvehető államilag finanszírozott és költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatók számát. A végleges számot az adott intézménybe jelentkező hallgatók száma és a felvételi eredményük határozza meg.
Előfordulhat, hogy egy intézmény teljes kapacitásszáma államilag finanszírozott lesz, ekkor már költségtérítéses helyeket nem hirdethet meg. Az is megtörténhet, hogy lesz olyan intézmény, ahová már nem jut államilag finanszírozott keret – ez az intézmény vagy képes lesz magát fenntartani költségtérítéses képzésekből, vagy előbb-utóbb bezárja kapuit.
Eközben a Felsőoktatási Regisztrációs Központ asztalán tíznél is több új felsőoktatási intézmény alapítási kérelme fekszik, ezek leginkább gazdasági képzést indítanának, de akad olyan budapesti művészeti szakközépiskola is, amely főiskolaként is szeretne működni.
