Élő Nagyvilág

Bosszúcsapásokat eszközölt Moszkva a krími híd felrobbantása után

DIEGO HERRERA CARCEDO / ANADOLU AGENCY / AFP
DIEGO HERRERA CARCEDO / ANADOLU AGENCY / AFP
  • Szijjártó Péter külügyminszter szerint sosem jártunk még ilyen közel a harmadik világháborúhoz.
  • Oroszország légicsapássorozatot intézett Ukrajna-szerte, többek között a déli kikötővárosok, Odessza és Mikolajiv ellen is, néhány órával azután, hogy bejelentette, hogy kilép az ENSZ közvetítésével létrejött gabonaszerződésből.
  • Donald Trump elmondta, miként zárná le a konfliktust egyetlen nap alatt.
  • Egy oroszországi gyermektáborban Biden és Zelenkszij halálát emlegették.

A háború július 17-i eseményeiről itt olvashat.

Az ukrán kormány két év alatt újjá akarja építeni a kahovkai vízerőművet

Az ukrán kormány határozatot fogadott el a felrobbantott kahovkai vízerőmű helyreállításának projektjéről – jelentette be kedden Denisz Smihal miniszterelnök. A határozat szerint a kormány két év alatt tervezi újjáépíteni a Herszon megyei vízerőművet – közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Smihal szavai szerint az első ütemben minden építményt megterveznek, és előkészítik a helyreállításhoz szükséges alapot. A második szakasz csak azután kezdődik, hogy az ukrán erők visszafoglalják az orosz csapatoktól azt a területet, ahol az erőmű áll. Ez tartalmazza ugyanis a tényleges építési munkálatokat. A projektet a gazdasági minisztérium koordinálja, a megrendelő az Ukrenerho állami áramszolgáltató vállalat lesz.

Az ukrán agrárminisztérium korábbi közlése szerint az erőmű tényleges helyreállítása több évig eltarthat, ugyanis csak ahhoz 2-3 év kell, hogy feltöltsék a víztározót, és a vízszint elérje a gátat. Ezt követően még időre lesz szükség az 1970-1990-es években épült csatornák és öntözőrendszerek javítására és helyreállítására. A vízerőművet üzemeltető Ukrhidroenerho állami vállalat becslése szerint pedig maga az építkezés legalább öt évig eltart, mivel egy teljes vízi komplexumról van szó. (MTI)

Megemelték az orosz tartalékosok szolgálati idejének felső korhatárát

Az orosz parlament alsóháza kedden 5 évvel megemelte a katonai rendfokozattal rendelkező tartalékosok szolgálati idejének felső korhatárát, írja az MTI. Az Állami Duma által immár végérvényesen elfogadott, hadkötelezettségről és katonai szolgálatról szóló, jogszabály értelmében azok a férfiak, akik szolgálatukat további kötelezettségvállalás nélkül fejezték be, rendfokozatok alapján meghatározott kategóriák szerint 40., 50., illetve 55. életévükig ismét behívhatók.

A mostani törvény a tartalékos szolgálati idők öt évvel történő meghosszabbításáról rendelkezik.

Oroszországban egy másik tartalékos erő is létezik, amelynek tagjai a katonai szolgálat végével vállalták, hogy járandóságért rendszeresen részt vesznek kiképzéseken. Ennél a személyi körnél a legmagasabb rendfokozatokkal rendelkezők a 70. életévig hívhatók be szolgálatra, más főtisztek esetében az életkorhatárt 65., valamint az alacsonyabb rendfokozatoknál 60., illetve 55. életévben határozták meg.

A sorkatonai szolgálat korhatárát már korábban megemelték 27-ről 30. életévre. A szabályozás 2024. január elsejével lép életbe, és az új rendszerre való átállás jegyében 2028. január elsejéig egy átmeneti időt is tartalmaz.

(MTI)

Az ukrán légierő szerint 36-ból 31 drónt leszedtek

Az orosz erők keddre virradó éjjel hat Kalibr típusú robotrepülőgéppel és 36 Sahíd önmegsemmisítő drónnal támadtak délről, a légvédelem az összes rakétát, továbbá 31 támadó és egy felderítő drónt semmisített meg

– közölte az ukrán légierő sajtószolgálata. A Kalibr rakétákat a légierő előzetes információi szerint az Admiral Essen orosz fregattról, a drónokat pedig a megszállt Krím félszigeten található egyik kísérleti telepről indították.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a Telegramon megerősítette, hogy az orosz hadsereg a Harkiv megyei Kupjanszk felé összpontosította fő erőit, de az ukrán katonák tartják a vonalat, a donyecki régióban lévő Bahmuthoz pedig az oroszok tartalékokat helyeztek át.

Az ukrán erők továbbra is keleti irányban hajtanak végre feladatokat. A helyzet súlyos, de ellenőrzött

– jegyezte meg a parancsnok. A BBC-nek nyilatkozva – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – Szirszkij elmondta, hogy az amerikai kazettás lőszerek már megérkeztek Ukrajnába, és néhány napon belül készen állnak a bevetésre. A hírportál hozzátette, hogy sajtóértesülések szerint Bahmutnál tervezik bevetni őket.  (MTI)

Zelenszkij Oroszország nélkül folytatná a gabonaegyezményt

Ukrajna Törökországhoz és az ENSZ-hez fordult azzal a javaslattal, hogy a fekete-tengeri gabonamegállapodás keretében Oroszország nélkül működtessék tovább a „gabonafolyosót”, miután Moszkva hétfőn kilépett az egyezségből.

Az államfő hétfő éjjeli, a lakossághoz intézett üzenetében hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem kötött megállapodást Oroszországgal, hanem a gabonaexportról szóló dokumentumot Törökországgal és az ENSZ-szel írta alá.

A fekete-tengeri gabonamegállapodás Oroszország nélkül is működhet, és működnie kell a jövőben is. Már csak gondos végrehajtására, a világtól pedig a terrorista államra (Oroszországra) nehezedő döntő nyomásra van szükség

– fogalmazott. Zelenszkij közölte, hogy hivatalos levelet küldött Recep Tayyip Erdogan török elnöknek és António Guterres ENSZ-főtitkárnak azzal a javaslattal, hogy háromoldalú formában folytassák a gabonamegállapodás vagy egy annak megfelelő új egyezség alapján a szállításokat. „Ukrajna, az ENSZ és Törökország közösen tudja biztosítani az élelmezési folyosó működését és a hajók ellenőrzését. Ez pedig mindenkinek szükséges a világon”, összegezte az elnök.

Zelenszkij kedden haditanácsot hívott össze, amelyen szintén megvitatták a kikötőbiztonság és a gabonaexport kérdéseit. Zelenszkij a Telegramon közzétett tájékoztatásában közölte, hogy emellett Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij, a szárazföldi erők parancsnoka és Olekszandr Tarnavszkij, a délkeleti szektorban harcoló csapatok parancsnoka jelentést tett a csatatéren kialakult helyzetről, Olekszij Reznikov védelmi miniszter és Oleh Huljak, a logisztikai erők parancsnoka beszámolt a lőszerutánpótlás dinamikájáról.

(MTI)

Öt kilométeres konvojjal vonulnak a Wagner zsoldosai Belaruszban

Hatalmas, mintegy 80 járműből álló konvoj halad jelenleg végig Fehéroroszország területén, az eszközök a Wagner csoport tulajdonába tartoznak és Cel település felé tartanak – közölte a Portfolio az egyik fehérorosz ellenzéki aktivistacsoport, a Hajun Project aktivistái Twitter-bejegyzése alapján.

A belarusz ellenzéki aktivisták szerint a konvoj körülbelül öt kilométer hosszú és teljes egészében az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” rendszámaival ellátott orosz katonai szállítójárművekből áll. A járművek többnyire UAZ terepjárók, Kamaz és Ural teherautók, Buhankák és PAZ autóbuszok, nincsenek köztük nehézfegyverekkel felszerelt, páncélozott járművek.

A Hajun információi szerint a konvoj jelenleg a fehérorosz Cel falu felé tart, ahol a Wagner csoport sátortábort hozott létre pár napja. Szerintük ez már a negyedik olyan konvoj, amely az orosz zsoldosbrigád harcosait szállítja Fehéroroszország területére.

Jevgenyij Prigozsin a júniusi fegyveres lázadás után állapodott meg arról Minszkkel és Moszkvával, hogy a Wagner csoport fehérorosz területre helyezi át tevékenységét.

Az oroszok állítják, megtorolták a Krími híd elleni akciót, a támadó drónok gyártóbázisait kilőtték

Az orosz hadsereg keddre virradóra megsemmisítette a Krími híd elleni hétfői támadás előkészítéséhez használt ukrán bázisokat – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

A szóvivő szerint az éjszaka folyamán végrehajtott, összehangolt támadást „a hétfőre virradóra, vízi drónokkal (távirányítású motorcsónak) elkövetett ukrán terrorakció megtorlásaként hajtották végre”, hozzátéve, hogy a drónok gyártóbázisaként használt, Odessza környéki hajójavító üzem is találatot kapott.

Elmondta, hogy Mikolajiv és Odessza térségében összesen 70 ezer tonna kapacitású, az ukrán hadsereg ellátását biztosító üzemanyagtárolót semmisítettek meg.

Közlése szerint az orosz hadsereg az északkelet-ukrajnai Harkiv megyében két kilométert haladt előre, Kupjanszk város irányába. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő napi szokásos sajtóértekezletén kedden azt mondta, hogy Ukrajna katonai célokra használta a gabonaszállítások céljára kialakított fekete-tengeri folyosókat. Ugyanakkor kitért az egyik újságírói kérdés elől, hogy Kijev ezeket a folyosókat felhasználhatta-e a Krími híd elleni hétfői támadásra.

Oroszországban letartóztattak egy nőt, mert a gyanú szerint összejátszott az ukrán hírszerzéssel

A jaroszlavli bíróság elrendelte egy Uglicsban élő orosz állampolgárságú nő előzetes letartóztatását, akit azzal gyanúsítanak, hogy egy létfontosságú infrastruktúrához kötődő létesítményről gyűjtött információkat az ukrán hírszerzés számára – írja az MTI az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) jelentése alapján.

A létesítményt nem nevezték meg, de az FSZB egy videóról tett említést, amin az látható, ahogy a nő a telefonjával felvételt készít az uglicsi vízerőmű közelében. A bíróság szombaton elrendelte a gyanúsított őrizetbe vételét két hónapra.

A Baza orosz hírportál – amely időnként az FSZB-től származó anyagokat is közzétesz – nyilvánosságra hozott egy üzenetváltást a gyanúsított és egy állítólagos ukrán koordinátor között. Ebben a nő beleegyezett, hogy megadja a helyi vasútvonalak, toborzóirodák és a vízerőmű koordinátáit. Állítólag annyit akart cserébe, hogy az ukránok drónokkal mérjenek csapást Oroszország belső területeire Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatottságának aláásása érdekében.

A nő ellen büntetőeljárást indítottak, tíz évig terjedő börtönbüntetést kaphat.

Oroszországban több feltételezett szabotőrt vettek őrizetbe az ukrajnai háború kezdete óta. Az FSZB a múlt hónapban letartóztatott egy csoport egykori védelmi dolgozót, akiket azzal vádolnak, hogy az orosz légierőről adtak át információt Kijevnek.

A Hír TV-ben hét éves felvételekkel illusztrálták a kercsi híd felrobbantásáról szóló tudósítást

„Felrobbant a Kercsi-híd, borzasztó az oroszok védelme – énekelték ünnepelve az ukránok egy kocsmában.” – hangzott el a Hír TV tegnap műsoraiban hétfőn. Az anyagot készítő külpolitikai szerkesztő narrációja közben egy olyan videóbejátszást mutattak, amelyben valóban éneklő tömeg ünnepel egy szórakozóhelyen, ahol a falon egyébként kivetítők is látszanak. A felvételen azonban nem ukránul, hanem angolul énekelnek. Mégpedig a brit futballszurkolók egyik népszerű rigmusát, a Will Grigg’s on Fire-t, ami egy északír válogatott labdarúgóról szól – írta a Média1.hu.

A portál szerint kis utánajárással bebizonyosodott, hogy a 2016-os futball EB angol szurkolóival ábrázolták az orosz-ukrán háború 2023. július 17-i eseményének fejleményeit a kormánypárti hírcsatornán.

Kapcsolódó
A hét évvel ezelőtti foci-Eb angol szurkolóival illusztrálta a Hír TV a Kercsi-híd felrobbantására adott ukrán reakciókat
A felvételen valóban éneklő tömeg ünnepel, de nem ukránul, hanem angolul énekelnek.

Tömeges bosszúcsapásokról számolt be a moszkvai védelmi tárca

Az orosz védelmi minisztérium kedden közölte, hogy az éjszaka folyamán „tömeges bosszúcsapásokat” mértek két ukrán kikötővárosra, egy nappal azután, hogy támadás érte a kercsi hidat, amiért Moszkva az ukránokat teszi felelőssé. A Guardian jelentése szerint a minisztérium közleményében azt írta, hogy Odesszát és Mikolajivet támadták, és minden találatuk pontos volt.

Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ szerint a minisztérium részéről azt is kijelentették, hogy azokra a létesítményekre mértek csapást, ahol az Orosz Föderáció elleni terrorcselekményeket készítették elő. Itt példaként említettek egy Odessza városához közeli hajógyárat.

A hídrobbantás után Kína a civilekért aggódik

Az ukrajnai konfliktusban részes feleknek tartózkodniuk kell a polgári célpontok és infrastruktúra elleni támadásoktól, biztosítaniuk kell a polgári személyek biztonságát, és be kell tartaniuk a nemzetközi humanitárius jogot – mondta Mao Ning kínai külügyi szóvivő az MTI szemléje szerint.

A krími híd elleni hétfői támadást úgy kommentálta a szóvivő, hogy Peking reméli, a felek erőfeszítéseket tesznek a válság politikai megoldására, és együtt elősegítik a helyzet enyhítését.

Az orosz Nemzeti Terrorellenes Bizottság (NAK) hétfői közlése szerint két ukrán drón a vízfelszín felett repülve „terrortámadást intézett” a Krími híd ellen. A csapás következtében életét vesztette két civil, egy férfi és egy nő, és megsebesült kiskorú lányuk, valamint megrongálódott a híd közúti része. Egy időre le kellett állítani a forgalmat. A vasúti közlekedés azóta újraindult, és a komp is működik.

Vlagyimir Putyin orosz elnök „a kijevi rezsim újabb terrorcselekményének” minősítette a történteket. Rámutatott, hogy a”bűncselekmény katonai szempontból értelmetlen, mert a Krími hidat már régóta nem használják katonai szállításokra, másfelől kegyetlen, mert vétlen polgári személyek halálát okozta.

Trump elárulta, hogy vetne véget a háborúnak 24 óra alatt

A Fox Newsnak nyilatkozott a Fehér Házba visszatérni igyekvő egykori amerikai elnök, Donald Trump, egy kérdésre válaszolva pedig részletezte azt a korábban már többször hangoztatott állítását, hogy egy nap alatt meg tudná oldani az ukrajnai konfliktust, ha ő lenne döntéshozói pozícióban.

„Jól ismerem Zelenszkijt, Putyint pedig még jobban. És mindkettejükkel jó kapcsolatom volt. Csak annyit mondanék Zelenszkijnek, hogy itt az ideje megállapodni valamiben. Putyinnak pedig azt, hogy ha nem állapodik meg, rengeteg mindent adunk nekik (az ukránoknak), sokkal többet, mint amit valaha kaptak, ha ezt kell tennünk. Egy nap alatt megoldanám. Egy nap alatt.”

Zelenszkij és Biden halálát kívánták egy oroszországi gyerektáborban

A Telegramra került fel hétfőn egy videó, amit egy oroszországi gyerektáborban rögzítettek. A felvétel tanúsága szerint egy nő a színpadon az összegyűlt fiatalokhoz beszél, egészen pontosan azt mondja:

Joe Biden haljon meg, Volodimir Zelenszkij is, Vlagyimir Putyin pedig boldoguljon, és vegye át az irányítást egész Ukrajna felett.

– majd még azt is hozzáteszi, „Isten bocsássa meg”.

A nő szavait ujjongással fogadták a gyerekek.

Áremelkedést, az oroszoknak nagyobb hasznot hozhat, hogy a Kreml felmondta a gabonaegyezményt

Az Egyesült Államok sajnálatosnak tartja, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a Fekete-tengeri Gabonakezdeményezésben – közölte az amerikai külügyminisztérium. A közleményben azzal vádolják az orosz kormányt, hogy fegyverként használja az élelmiszerhiány okozta károkat, amelyek emberek millióit érintik az egész világon.

Az amerikai kormányzati közlemény szerint a Fekete-tengeri Gabonakezdeményezés 2022 augusztusa óta 32 millió tonna ukrán gabona és élelmiszer exportját tette lehetővé, többi között az olyan, élelmiszer-bizonytalanság által leginkább sújtott térségekbe, mint Észak- Északkelet-Afrika, Jemen és Afganisztán.

Az amerikai álláspont szerint az orosz fél által érvként használt állításokkal ellentétben a program kivitelezésében közreműködő ENSZ rekord mértékű élelmiszerexporthoz segítette hozzá Oroszországot.

A gabonaszállítási programról az ENSZ és Törökország közvetítésével tavaly nyáron született megállapodás, amelynek révén Oroszország hozzájárult a blokád alatt tartott fekete-tengeri ukrán kikötőkből a szállítások újraindításához, és cserében orosz mezőgazdasági és élelmiszertermékek mentesültek a nemzetközi szankciók hatálya alól. A Kreml hétfőn jelentette be, hogy Oroszország nem hajlandó meghosszabbítani a fekete-tengeri gabonamegállapodást. A megállapodás hétfő éjjel járt volna le, miután május 17-én további 60 nappal meghosszabbították.

Oroszország és Ukrajna a világ búzaellátásának harmadáért felel, ráadásul az export jelentős részét – egyebek mellett az ENSZ élelmezési programjának keretében – a szegényebb országoknak szállítják. Az ENSZ adatai szerint a fekete-tengeri egyezményen keresztül exportált búza és kukorica közel fele a fejlett, míg 57 százaléka fejlődő országokba ment. A legnagyobb felvásárlók Kína, Spanyolország és Törökország voltak, míg a legszegényebb, alacsony jövedelmű országokba csak 3 százalék jutott.

A G7 elemzése szerint bár Oroszország a nyerészkedő Nyugatot és Ukrajnát vádolva lépett ki a fekete-tengeri gabonamegállapodásból, de míg az ukrán export bezuhant a háború óta, az orosz kivitel történelmi rekordot döntött. Az orosz gabonapiac arra számít, hogy ők hasznot fognak húzni az egyezmény felmondásából, és bár továbbra is versenyképes árakat ígérnek, ők is áremelkedést várnak.

ANATOLII STEPANOV / AFP

Részleges sikereket értek csak el mindkét oldalon a háború elmúlt hetében a brit hírszerzés szerint

Az orosz és az ukrán harcoló alakulatok részleges sikereket tudtak csak elérni az elmúlt hét során – közölte az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma hírszerzési jelentésében.

Az ukrán haderő Északkelet-Ukrajnában továbbra is „jelentős” erőforrásokat csoportosít Bahmut környékén, ahol heves harcok voltak az elmúlt hónapokban. A városnál lévő orosz csapatok sérülékenyek, de egyelőre kitartanak – áll a közleményben. Az orosz erők a Kreminna környéki erdőkön keresztül is nyugat felé próbálnak nyomulni.

Délen az ukránok továbbra is két fő vonalon támadnak, de jelentős áttörést az orosz védelmi vonalakon nem sikerült elérniük.

Vélhetően az oroszok egy igen szigorú „fejadagrendszert” vezethettek be a lőszerelosztás terén és ezzel próbálják megőrizni tüzérségük hatékonyságát.

A herszoni területen az ukránok képesek voltak eddig megtartani egy kisebb hídfőt a Dnyeper bal partján, amellyel veszélyeztethetik a front gyengébben őrzött délnyugati szakaszát.

Holtan találták a Dnyeszter menti ellenzék vezetőjét, erőszakos halált halhatott

Holtan találták tiraszpoli otthonában a Moldovához tartozó, oroszbarát, szakadár Dnyeszter menti terület ellenzékének vezetőjét, Oleg Horjant – írja az MTI a helyi „belügyminisztréium” hétfői közése alapján. Az első vizsgálatok során erőszakos halálra utaló nyomokat találtak.

A 47 éves Horjan az úgynevezett Dnyeszter Menti Köztársaság kommunista pártjának elnöke volt, és szorosabb kapcsolatot szorgalmazott Oroszországgal. Holttestét a felesége találta meg egy üresen álló, nyitott széf mellett az egyik szobájukban. A nyomozók egyelőre rablásra gyanakodnak.

A Moldovához tartozó, de főként orosz ajkúak lakta Dnyeszter-mellék egy évvel a Szovjetunió felbomlása előtt, 1990-ben lényegében kikerült Moldova ellenőrzése alól, területén 1992 óta orosz békefenntartó erők is állomásoznak.

Orosz légicsapások ukrán kikötővárosok ellen a gabonaszerződés felmondása után

Oroszország légicsapássorozatot intézett Ukrajna-szerte, többek között a déli kikötővárosok, Odessza és Mikolajiv ellen is, néhány órával azután, hogy bejelentette, kilép az ENSZ közvetítésével létrejött gabonaszerződésből, amely lehetővé tette az ukrán termékek Fekete-tengeren keresztüli exportját – írta a Guardian.

Súlyos tűz volt a város több létesítményében is – közölte Mikolajiv polgármestere, Olekszandr Szenkevics. Odesszában (képünkön a kikötő még áprilisban) az ukrán légvédelem több hullámban verte vissza az orosz dróntámadásokat.

Az ukrán légierő Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Dnyipropetrovszk térségében végrehajtott dróntámadásokra, valamint Poltava, Cserkaszi, Dnyipropetrovszk, Harkov és Kirovohrad térségében rakétatámadások veszélyére figyelmeztetett.

BO AMSTRUP / RITZAU SCANPIX / AFP

Újraindult a forgalom a kercsi hídon

Részlegesen megnyitották a közúti forgalmat azon az orosz fennhatóság alatt álló krími hídon, amelyet hétfőn ért támadás, minden jel szerint az ukrán titkosszolgálat részéről, írja a Guardian. A hidat két robbantás érte, ennek ellenére az orosz miniszterelnök-helyettes, Marat Husnullin arról írt a Telegramon, hogy a gépjárműforgalom helyreállt, igaz csak a legkülső jobb oldali sávban, fordított üzemmódban.

A Guardian a tudósításában hozzáteszi, hogy kedd reggel a rossz időjárási körülmények miatt felfüggesztették a kompközlekedést a térségben.

Olvasói sztorik