Szabályok és módszerek
A bizottság munkája során elsősorban a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvényt, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényt, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényt, a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendeletet, valamint a rendezvények rendőri biztosításáról szóló 15/1990. (V. 14.) BM rendeletet vette figyelembe. A bizottság a vizsgálat keretében az bekérte és tanulmányozta az Országos Rendőr-főkapitányság, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, az érintett Megyei Rendőrfőkapitányságok által készített írott és képi úton rögzített anyagokat, dokumentációkat, megtekintette az ORFK Kommunikációs Igazgatósága által archivált televíziós felvételeket, illetve áttekintette az írott médiában megjelent eseményekkel kapcsolatos írásokat, átnézte a BRFK jelzett időszakban keletkezett rádióforgalmi hanganyagait. Több rendőrt és polgári személyt meghallgatott, bejárta a helyszínt, rekonstruálta a történteket, vázlatokat, térképeket és grafikonokat készített.
Az Ignác István dandártábornok által vezetett szakértői bizottság a hétfőn nyilvánosságra hozott jelentésében egyhangúlag megállapította, hogy „a 2006. szeptember 17-19-ig terjedő (A FigyelőNet felvételeit az MTV székházának ostromáról ide kattintva tekintheti meg >>) (A jelentés és a hozzá tartozó prezentáció az ORFK honlapján megtekinthető.)
időszakban a Kossuth téren, különösen a Magyar Televízió székházánál történt események során a Rendőrség fellépése törvényes volt”. A jelentés összegzése hozzáteszi: „az alkalmazott rendőri művelet során az irányítás részéről szakszerűtlenségek mutatkoztak. A végrehajtó és alparancsnoki állomány feladatát az adott helyzetben és körülmények között a lehető legjobb tudása szerint hajtotta végre. A személyi állomány felszereltségben mutatkozó hiányosságok, az elmaradt és szakszerűtlen elöljárói intézkedések összességében járultak hozzá ahhoz, hogy a rendőri tevékenység kudarcot vallott és számos rendőr ennek következtében megsérült.
A jelentés részletesen rekonstruálta az eseményeket, egészen szeptember 17-e estéjétől kezdve, amikor a miniszterelnök balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése nyomán több száz, majd több ezer ember vonult a Kossuth térre. Mint írják, ebből a tömegből vált ki egy jelentősebb csoport 18-án, majd a Szabadság téren lévő Magyar Televízió Székháza előtt folytatták demonstrációjukat.
Rossz volt a terv
A jelentés elsőként azt a következtetést vonta le, hogy a Kossuth téren szeptember 17-én a kialakult demonstrációt rosszul ítélték meg, az ugyanis nem a választási eljárásról szóló, hanem a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó bejelentés nélkül megtartott rendezvénynek minősült. Azaz a Budapesti Rendőrfőkapitányságot feloszlatási kötelezettség terhelte. Ezen kívül a kijelölt főtiszt a műveleti terv elkészítéséhez 18-án délután kezdett hozzá, amely csak hatra készült el. A műveleti terv felépítése és tartalma a szakértők szerint nem felel meg a csapatszolgálati szabályzatban előírtaknak, általános, sablonos, valótlan adatokat tartalmaz. A műveleti tervhez az előírt mellékleteket pedig nem készítették el. A műveleti tervben a
rendzavarások lehetséges helyszíneiként a Kossuth teret, a Köztársaság teret, a Képviselői Irodaházat, a Magyar Rádiót és környékét, Miniszterelnök úr lakóhelyét, a Köztársasági Elnöki Hivatalt rögzítik, ugyanakkor a Magyar Televíziót és környékét nem nevesítik. Ráadásul a vezetés és irányítás a vizsgált rendőri művelet teljes időszakában rendelkező munkamódszerrel történt, mellőzték a tervet, a kiadott döntések legtöbbször ötletszerűek voltak.
Összevissza döntöttek
Az irányítás rendje több esetben megbomlott, sokszor az egyes parancsnokok önállóan döntöttek az egyes egységek irányításáról. A Kossuth téren lévő beosztott parancsnoki állomány az MTV székházánál kialakult helyzet során több esetben is kezdeményezte, hogy irányítsák át az egységet a Szabadság térre, de ez általában elutasították. Előfordult, hogy a REBISZ és a BRFK irányító parancsnokai között ellentmondásos parancsok, utasítások keletkeztek. Ráadásul a helyszínre vezényelt erők parancsnokai nem tudták, kik vezénylik a műveleteket. Mint a jelentés írja: „a helyszínparancsnok kötelezettségeit nem gyakorolta megfelelően, egy idő után az események külső szemlélőjévé vált”. Így a Szabadság térre átcsoportosított rendőri erők parancsnoki állománya az egyszemélyi vezetés teljes körű hiánya miatt, a tőlük telhető legcélravezetőbbnek látszó intézkedéseket határoztak meg a beosztott állomány részére.
Nem tudták, hányan vannak
A jelentés kitér arra, hogy a rendőri művelet során alkalmazott erők és eszközök számbavétele, nyilvántartása, dokumentálása nem volt megfelelő. Az alkalmazott rendőri erő létszámával a műveletet irányító parancsnokok nem voltak tisztában, nem ismerték a műveletben résztvevő személyi állomány összetételét, alkalmazhatósági feltételeit. Az erő elosztása ad hoc jelleggel, koordinálatlanul történt. A rendőri művelet megtervezése során tartalék erő
képzésére intézkedés nem történt.
Késve, csupán 23.55-kor rendelték el a főkapitányság személyi állományának a riadót.
Rossz volt a vízágyú, hiányos a felszerelés
A bizottság szerint a Szabadság téren 2006. szeptember 18-án a tömegoszlatás során alkalmazott
066-os számú vízágyú a vízcsapást 50 százalékos bar nyomással tudta végrehajtani, a vízágyún található 3 darab könnygázpalack nyitó csap közül kettő kinyitására műszaki hiba miatt nem volt lehetőség. A vízágyú festékanyaggal nem volt feltöltve. Ráadásul a REBISZ-nél lévő AWGL sorozatvető a terepjáró gépkocsiról le volt szerelve, a gránátkilövő puskák és gránátok a raktárban voltak. A felszerelés további hiányossága volt, hogy a védekezésére kirendelt állomány tagjai nem rendelkeztek gázálarccal.
A tömeg és a rendőri alakzatok között kialakult 20-30 méteres távolságot a támadók kődobálással áthidalták, a rendőri állománynak azonban nem állt rendelkezésére gránátkilövő puska, illetve gumilövedék, melyekkel a dobó távolságon kívülre, visszaszoríthatta volna a tömeget.
Tapasztalatlanok voltak
A bizottság megállapította, hogy a Pest és a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságok csapatszolgálati századainak leléptetése este hétkor indokolatlan volt. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának személyi állományából 9 fő pajzzsal, 10 fő bevetési sisakkal nem rendelkezett, ennek ellenére mégis kiküldték őket a tömeg ellen.
A védekező taktika alkalmazása során a helyszíni egységek parancsnokai, nem hoztak létre kiemelő és elfogó csoportokat az agresszív támadó, hangadó személyek kiemelésére. Egész éjszaka összesen kilenc fővel szemben került sor személyes szabadságot korlátozó intézkedésre.
Nem tartották be a rádióforgalmazás alapvető szabályait, a kint lévő egységeknél nem is volt megfelelő rendszerű, EDR-rádió. A rendőri műveletben résztvevő alegységek a hírforgalmi tervből kivonatot nem kaptak. A rádióháló túlterhelt volt, ezért a közlések sok esetben az érintettekhez nem jutottak el.
A jelentés azonban hangsúlyozza, a Szabadság téren szolgálati feladatot ellátó rendőri állomány példásan, sokszor erejüket meghaladóan helytállt.
A BRFK nem ért egyet
A BRFK felső vezetésében sokan felháborodtak az Ignácz-bizottság jelentésén a Népszabadság információi szerint. E vezetők szerint nem voltak tekintettel arra sem, hogy a parancsnokoknak folyamatosan és gyorsan változó helyzetre kellett reagálniuk, és sem idejük, sem lehetőségük nem volt minden intézkedésüket, döntésüket az előírásoknak megfelelően „adminisztrálni”.
A BRFK Bene tábornoknak küldött jelentésében állítólag hangsúlyozták: a rendőrség 50 éve nem került szembe ilyen agresszív tömeggel, ráadásul nem voltak olyan értesüléseik, amelyek készülő rendzavarásra utaltak. Indoklásukban megírták, a Parlamentnél lévő erőket azért nem vezényelték át az MTV elé, mert akkor kellő védelem nélkül maradt volna az Országház épülete. A szabályzatban előírtakkal ellentétben pedig állítólag azért nem alakítottak ki vezetési pontot a Szabadság téren, mert nem volt hol. A mozgósítás a BRFK szerint időben megtörtént.
A BRFK furcsállja, hogy a jelentés felrótta: nem oszlatták fel a kezdet kezdetén a Kossuth téri tüntetést. Szerintük ugyanis az ORFK már a demonstráció kezdetén jelezte volna, hogy nem ért egyet. A legfőbb kifogás azonban a Népszabadság információi szerint, hogy a vezetői döntéseket pusztán a szabályzathoz viszonyítva értékeli a jelentés, s nem vesz tudomást arról, hogy milyen körülmények között dolgoztak a Szabadság térre vezényelt rendőrök és parancsnokaik.
Bene: Gergényi nem hibázott akkorát
Az országos rendőrfőkapitány az infórádiónak nyilatkozva elmondta, Gergényi Péter nem követett el bűncselekményt vagy szabálysértést, a szakmai hibák pedig nem voltak olyan súlyúak, hogy szóba kerüljön távozása. Bene László elmondta azt is: egyes rendőrparancsnokok felelősségét még vizsgálják.
A rendőrség által nyilvánosságra hozott vizsgálati dokumentumban a többi mellett az olvasható, hogy törvényes, de helyenként szakszerűtlen volt a szeptember 18-án éjszaka a Magyar Televízió székházánál végrehajtott rendőri intézkedéssorozat.
