Hétfőn hozták nyilvánosságra a Rogán Antal alá tartozó titkosszolgálati egység, a Nemzeti Információs Központ (NIK) legfrissebb, minden előzőnél hosszabb jelentését a kormányt leváltani akaró ellenzéki összefogás 2022-es kampányáról, illetve annak finanszírozásáról. Meglepő, hogy az 52 oldalas dokumentum egyelőre némileg váratlan helyen okoz kellemetlenséget az ellenzéknek: Budapesten.
Miről van szó?
Jellemző, hogy a korábbihoz hasonlóan meglehetősen spekulatív, számos kitakarást – azaz titkosítást – tartalmazó összefoglaló legmarkánsabb állítása egy meg nem erősített információ, miszerint a Datadat-csoport már a 2021-es ellenzéki előválasztást is befolyásolta – csak éppen az nem derül ki a dokumentumból, hogy miként és miért. A cégcsoport nevében Szigetvári Viktor tételesen cáfolta is az állításokat, mint tudatta: a Datadat nem vett részt az ellenzéki előválasztás szervezésében, így ha akarta sem tudta volna azt senki javára befolyásolni, szerinte közismert tény, hogy azt a részt vevő pártok, civil szervezetek bonyolították, és maguk ellenőrizték a folyamat tisztaságát. Azt is rögzítette: az előválasztás idején és korábban a Datadat vállalatai nem álltak kapcsolatban Márki-Zay Péterrel és a Mindenki Magyarországa Mozgalommal, részükre szolgáltatást nem nyújtottak.
A jelentés azt a következtetést is megfogalmazza, hogy már 2014-ben is jelen voltak a Datadathoz köthető körök a magyar politikában „csak más konstrukcióban” – az viszont nem derül ki, hogy a kilenc évvel ezelőtti, szintén kétharmados Fidesz-győzelmet hozó választásra tett, meglehetősen puha állításnak mi most a relevanciája, és mi köze a konkrét ügyhöz. A jelentés mindenesetre a Bajnai Gordon által alapított, majd később Szigetvári által vezetett – azóta megszűnt – Együtt mögött azonosít amerikai forrásokat. Szigetvári az ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt írta: az Együttnek semmilyen kapcsolata nem volt a jelentésben megnevezett National Endowment for Democracy (NED) nevű intézménnyel, „a párt gazdálkodását minden évet érintően ellenőrizte az Állami Számvevőszék, e jelentések a mai napig nyilvánosak, és semmiféle utalást nem tartalmaznak ilyen jellegű kapcsolatra vonatkozóan, hiszen az nem is létezett”, és a jelentés sem támasztja alá tényekkel „hazug állítását”.
A jelentés egyik mellékszála ironikus módon azonban úgy kényszeríti magyarázkodásra éppen a legmagasabb pozícióban lévő ellenzéki politikust, azaz Karácsony Gergelyt, hogy a főpolgármester (miután nem lett miniszterelnök-jelölt, hiszen visszalépett Márki-Zay javára) tulajdonképpen nem is volt meghatározó figurája a tavalyi választásnak, hiszen a listán elfoglalt szerepe köztudottan csak szimbolikus volt. A NIK által közölt „fizetési lista” azonban még úgy is számos kérdést vet fel, hogy a szóban forgó, Karácsony támogatására létrejött 99 Mozgalom csak az előválasztáson volt aktív, azaz a nemzetbiztonsági vizsgálat tárgyát képező országgyűlési választáson formálisan már nem is volt szerepe. (Nem véletlen, hogy a mostanit megelőző két korábbi, nyilvánosságra hozott jelentésben nem is kapott figyelmet ez a szervezet, és a mostaniban is egyetlen oldalon.)
A jelentésben megjegyzik, hogy a 99 Mozgalom a Datadattól összesen mintegy 616 millió forint értékben rendelt szolgáltatást, ám a megrendelések több mint 90 százaléka Karácsony miniszterelnök-jelölti visszalépését követően realizálódott. Nem ez az egyetlen furcsaság a mozgalom körül – ezekre hamarosan részletesen is kitérünk.
A főpolgármester egyébként úgy reagált a jelentésre, hogy a mozgalom
a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően zárt adománygyűjtő láda útján gyűjtött mikroadományokat. Ezeket az adományokat az egyesület ügyvezetője fizette be az egyesület bankszámlájára a jogszabályi követelményekkel összhangban. Ez onnan is tudható, hogy benne van a nyilvános beszámolóban. Nagy titkosszolgálati akciót igazán nem igényel. De azt még a titkosszolgálati jelentés is rögzíti, hogy az adományok között dollár nem volt. Igaz, rubel se.
Miért fájhat ez Karácsonynak?
A 99 Mozgalmat 2021 májusában alapították, a szervezet célja Karácsony Gergely előválasztási kampányának támogatása, szervezése volt. Ameddig a főpolgármester vissza nem lépett Márki-Zay Péter javára az előválasztás első és második fordulója közt, ez a szervezet néhány nyilvános eseménnyel, egy plakátkampánnyal, illetve egy meglehetősen intenzív Facebook-kampánnyal hívta fel magára a figyelmet. (Az utóbbinak a méretét mi korábbi cikkünkben 100 millió körülire saccoltuk, ugyanakkor a HVG ennél jelentősebb, 367 milliós tételről írt.) Saját meghatározása szerint a 99 Mozgalom egy olyan ernyőszervezet kívánt lenni, melyben különböző világnézetű értelmiségiek, tudósok és művészek biztosítják támogatásukról Karácsonyt. Ugyanakkor az már pár hónappal az indulás után, 2021 nyarán látszott, hogy jelentősebb mozgósítást nem ért el a szervezet, amely ugyanakkor rövid aktivitása ellenére jelentős anyagi támogatást gyűjtött.
A most közzétett titkosszolgálati jelentésből nem derül ki, hogy a 99 Mozgalom belefolyt-e a 2022-es parlamenti választásba (mint kampányfinanszírozó szervezet), amennyiben nem, úgy a hazai civil szervezetek általában laza jogi kontrollján túl nincs elszámolási kötelezettsége, hiszen az előválasztás nem egy hivatalos állami esemény volt.
Annak ellenére, hogy a szervezettel kapcsolatban eddig törvénytelenség gyanúja nem vetődött fel, a történet még fájhat a főpolgármesternek, hiszen annak jelenleg nem jogi, hanem politikai tétje van.
Ez pedig releváns szempont egy évvel az önkormányzati választás előtt, még akkor is, ha a Fideszt és a kormányzati narratívát harsogó szervezetek, mint például a Civil Összefogás Fórum vagy a Megafon anyagi háttere sokkal jelentősebb, miközben szintúgy kevéssé átlátható. Az pedig már az abszurditás határát súrolja, hogy Karácsonyék támogatását olyan Facebook-oldalak és propagandisták kérik számon, mint például a Kopasz oszt: mint azt mi is megírtuk, a Kopasz, azaz Filep Dávid egyszemélyes cége, az Aktuális Média tavaly – nem tudni honnan – 630 millió forintos támogatást kapott, vagyis egy maga többet, mint amennyi a főpolgármester mozgalmához befolyt.
Ellentmondások, homályos pontok
Vegyük sorra, mely pontokon homályos ez a történet:
- Miközben a 99 Mozgalom valójában csak néhány hónapig működött 2021-ben, a szervezet által közzétett éves beszámoló szerint abban az évben összesen 263 millió támogatást, míg egy évvel később – tehát amikor elvileg már nem működött – 390 milliós támogatást kapott.
- Az adományozás életszerűségét megkérdőjelezi, hogy a mozgalom korábbi, 24.hu-nak küldött válasza alapján a bevételei „kis részben online mikroadományokból, túlnyomórészt pedig rendezvényeken és az egyesületet támogató helyszíneken a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti adománygyűjtő-dobozban elhelyezett, kis összegű, készpénzes adományokból származott.” Itt nemcsak az a kérdés, mennyire életszerű az, hogy egy pár hónapig működő szervezet „adománygyűjtő dobozokba” több száz milliót kalapozzon össze, az sem világos, hogy a 2022-es 390 milliós bevétel miből származott, ha abban az évben a szervezet már inaktív volt. Erre a furcsaságra rákérdeztünk Perjés Gábornál, a szervezet képviselőjétől, de a Párbeszéd II. kerületi képviselője sem emailünkre, sem SMS-ünkre, sem hívásainkra nem reagált.
- A 99 Mozgalom korábbi email-címe ma már nem működik, onnan visszapattant az ügyről érdeklődő levelünk. A honlapjuk sem elérhető már.
- Egy másik kérdés, hogy Perjés – legalábbis az NIK jelentése szerint – miért és hogy fizetett be a lassan egy éve már inaktív szervezet számlájára 2022 szeptemberében (csaknem fél évvel a választások után) 56 millió forintnyi valutát?
- A titkosszolgálati jelentés szerint a vizsgált időszakban Perjés készpénzben is befizetett 917 ezer eurót: ez árfolyamtól függően 350–400 millió forint. Vajon ez is mind az adománygyűjtő dobozokba jött? Magyar választóktól, akik eurót hordanak maguknál? Erre sem kaptunk választ.
- Ha összehasonlítjuk a mindössze pár hónapig aktív szervezet adományösszegét akár a Fidesz, akár az ellenzéki pártok adományaival, csak tovább szaporodnak a kérdések. 2021-ben például a 263 milliós tétel azt jelenti, hogy kétszer annyi adományt gyűjtött össze a 99 Mozgalom a fent jelzett módon, mint a Fidesz hivatalosan egész évben. Összesítésünk szerint a parlamenti választásra összefogó hat ellenzéki párt (Jobbik, DK, MSZP, LMP, Párbeszéd, Momentum) 2021-ben összesen gyűjtött 459 millió forintot. 2022-ben a 99 Mozgalom 390 milliós bevétele viszont már közelíti a teljes ellenzéki hatos fogat 458 millióját, noha ebben az évben már nem volt aktív a szervezet. A 99 Mozgalom bármelyik ellenzéki pártnál több pénzt gyűjtött pár hónap alatt adomány formájában.
- És az is egy kérdés, hogy miért nem ad választ a felmerülő kérdésekre Perjés Gábor, az egyesület képviselője.
A témával kapcsolatban elküldtük kérdéseinket Karácsony Gergelynek is, ám egyelőre még ő sem válaszolt érdeklődésünkre.
Az Egyesült Államokból érkező pénzügyi támogatás hátteréről részletesen beszámoltunk tavaly, ahogy az ennek nyomán indított titkosszolgálati és parlamenti vizsgálatokról is. Azt is megírtuk, hogy az ellenzéki pártok korábban azt állították, nem vették észre, hogy betoltak a kampányukba 1,8 milliárdot.