Tudomány

Máig rejtély övezi Nagy Sándor halálát

Bettmann / Getty Images
Bettmann / Getty Images

III. Alexandrosz, ismertebb nevén Nagy Sándor, Makedónia leghíresebb uralkodója és a történelem egyik legnagyobb hódítója Krisztus előtt 323. június 11-én hunyt el. Nagy Sándor korának egyik legkiválóbb hadvezérének tartják, hiszen a görög világ északi perifériáján fekvő, kicsiny Makedón Királyságot mindössze egy évtized leforgása alatt az antik világ egyik legnagyobb, a Balkán-félszigettől az Indus folyóig terjedő birodalmává változtatta – derül ki a Múlt-kor cikkéből.

Így épült a birodalom

Az uralkodó előszőr a hellén területeken stabilizálta hatalmát, majd Krisztus előtt 334-ben felhívást intézett a görög városállamokhoz, és bosszúhadjáratra hívta őket a perzsák ellen, akik 150 évvel korábban folytattak hadjáratot a görög ellen.

A húszas évei elején járó, ambiciózus Nagy Sándor egy sor csatát nyert a perzsa uralkodó III. Dareiosz ellen, és Krisztus előtt 327-re már az egész Perzsa Birodalmat az irányítása alatt tudhatta. A hihetetlen siker azonban nem elégítette ki hódító szenvedélyét és a térképen Indiát jelölte ki a következő célpontként.

Megállíthatatlannak tűnő hódítása végül Pandzsábban, Indiában ért véget, de nem a bennszülöttek hadereje, hanem saját, járványoktól és kimerültségtől gyötört katonáinak lázadása vezetett álmainak szertefoszlásához. Nagy Sándor, aki bő egy évtized alatt soha nem talált legyőzőre az antik világ csataterein, végül kénytelen volt új birodalma központjába, Babilonba visszavonulni. Pár hónappal később, az újdonsült világbirodalom irányítója már nem volt életben.

Rejtélyes halála

Nagy Sándor halálának okait mind a mai napig nem sikerült egyértelműen tisztázni. Az egyik legnyilvánvalóbb magyarázat szerint a hadjáratok és küzdelmek során meggyötört immunrendszere, amelyet a féktelen ivászat és az állandó éjszakai duhajkodás is tovább gyengített, egyszerűen feladta a szolgálatot, így az nem tudta megvédeni a malária vagy a tífusz támadásitól.

Egyesek idegenkezűséget sejtenek a háttérben, és az uralkodó egyik feleségét, valamelyik csalódott hadvezérét, vagy éppen törvénytelen féltestvérét gyanúsítják azzal, hogy megmérgezte a hódítót.

Katherine Hall, a Dunedini Orvostudományi Egyetem oktatója, gyakorló orvos azzal az elmélettel állt elő, miszerint Nagy Sándor halálát a Guillain-Barré-szindróma (GBS) nevű ritka, bénulást okozó idegrendszeri betegség okozta.

Ez magyarázatot adna arra, hogy egyes források szerint a király teste hat nappal a halál után sem mutatta az oszlás jeleit – az uralkodó valójában még életben volt ekkor, ám ezt környezetében nem tudták, mivel a korban a légzés, és nem a pulzus alapján ítélték meg a halál beálltát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik