„Ukrajna készen áll az ellentámadásra”

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tavaly 115 ezer ukrajnai menekülőnek nyújtott közvetlen segítséget, az azóta is zajló integrációs programja során pedig 800 Magyarországon maradó menekült letelepedésénél működik közre – közölte a civil szervezet abban a közleményében, amelyben a szervezet szombaton megtartott országos küldöttgyűléséről számolt be.

A beszámoló szerint az ukrajnai háború miatt szükségessé vált humanitárius tevékenység mellett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 360 intézményében 2022-ben is maradéktalanul ellátta valamennyi feladatát, miközben 115 ezer menekülőnek is segítséget nyújtott, fennállása óta a legtöbb adományt kapta és minden elérhető forrását beforgatta a rászoruló emberek támogatásába.

Mint írták, a háború alatt megnyilvánuló szolidaritásnak köszönhetően megduplázódott a szeretetszolgálatnak felajánlott adományok mennyisége, ezek értéke elérte a 3,6 milliárd forintot. A minden korábbinál magasabb összegű adomány ellenére a szeretetszolgálat a tavalyi gazdálkodását alig fél százalékos eredménnyel zárta, „gyakorlatilag minden lehetséges forrást” beforgatott a rászoruló emberek támogatásába és a szociális ellátásba.

A háborús feladatok mellett a máltai szeretetszolgálat maradéktalanul ellátta a mindennapos tevékenységét is, 360 intézményében zavartalan volt a munka egész évben, naponta átlagosan 15 ezer ember részesült valamilyen ellátásban.

A közlés szerint Vecsei Miklós alelnök, felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos a Máltai Szeretetszolgálat irányítása mellett zajló Felzárkózó települések programról tájékoztatta a küldötteket. Az ország 300 legszegényebb településének felemelésére indított program 2022-ben 118 helyszínen zajlott, idén pedig 60 újabb településsel bővült a résztvevők köre. A program a nehéz sorsú falvakban az élet minden területét érinti a gyermekek nevelésétől a földterületek művelésbe vonásán át az egészségügyi ellátás újraszervezéséig.

A közlemény Vecsei Miklós kiemelte, hogy a szemészeti szűrővizsgálatok során 93 gyermek látását sikerült megmenteni, háromezer családot vontak be a kertművelő programba, és a reménytelenül eladósodott családokkal végzett mentori program eredményeképpen 350 millió forint adósságot sikerült felszámolni.

(MTI)

Ukrajna szombaton drónokkal támadott olajvezeték-létesítményeket Oroszország belső területein, a célpontok között szerepelt a nyugat-szibériai nyersolajat Európába szállító Barátság olajvezeték egyik kiszolgáló létesítménye is – írja az orosz sajtó alapján a Reuters.

A Kommerszant című újság arról írt, hogy a Moszkvától északnyugatra fekvő Tver régióban két drón támadott meg egy állomást, amely a Barátság vezetéket szolgálja ki. Hasonló információt osztott meg az orosz biztonsági szolgálatoknál jó kapcsolatokkal rendelkező Baza Telegram-csatorna is.

Az elmúlt hetekben fokozódtak az Oroszországon belüli ukrán dróntámadások, de Ukrajna nyilvánosan nem ismerte el az ilyen célpontok ellen indított támadásokat. A szombati értesülésekre egyelőre nem reagált az ukrán védelmi minisztérium – tette hozzá a Reuters.

A brit királyi légierő (RAF) vezérkari főnöke szerint Oroszország akkor is veszélyt jelentene a Nyugatra, ha vereséget szenved Ukrajnában.

Sir Mike Wigston vezérezredes a Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak adott, szombaton megjelent interjúban úgy fogalmazott: amikor az ukrajnai konfliktus véget és Ukrajna helyreállítja határait, „ahogy ezt meg is kell majd tennie”, Oroszország sértett, bosszúszomjas, brutális hatalom lesz, amely légitámadások, rakétatámadások, tengeralattjárókról végrehajtott támadások formájában „továbbra is képes lesz ártani nekünk”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a brit légierő vezérkari főnöke szerint olyan diktátor, aki kész brutális háborúra is az elképzeléseiben élő Oroszország megteremtése végett – írja az MTI.

Wigston szerint azonban nem csupán egy emberről van szó, Putyin mögött egész struktúra és hierarchia áll. Így ha Putyin el is tűnne a színről, számtalan olyan ember van, aki a helyébe léphet, és aki „ugyanolyan brutálisnak és ördöginek” bizonyulhat saját népével és a szomszédos országokkal szemben, mint Putyin. Hozzátette: a fenyegetést fokozhatja, ha Oroszországnak megalázó módon, a Kijevnek szállított, fejlett nyugati fegyverektől űzve kell távoznia Ukrajnából.

A Daily Telegraph ezzel összefüggésben felidézi Emmanuel Macron francia elnök korábbi kijelentését arról, hogy a Nyugatnak nem szabad megaláznia Oroszországot, ehelyett biztosítani kell, hogy a harcok elültével a diplomácia kínáljon kiutat a válságból.

A brit királyi légierő vezérkari főnöke a lapnak adott interjúban azt monda: a földi telepítésű légvédelmi rendszerek fejlettsége miatt a Nyugat ma már nem támaszkodhat arra a teljes lefedettséget nyújtó légtérellenőrzésre, amelyet eddig meg tudott teremteni.

Sir Mike Wigston szerint az ukrajnai háború új tanulságai közé tartozik a drónok elvitathatatlan hasznossága, ezek az eszközök ugyanis támadásra, felderítésre, a légvédelem semlegesítésére és megtévesztő műveletekre egyaránt használhatók.

A drónoktól hemzsegő égbolt kétségtelenül a jövő hadszínterének egyik sajátossága lesz – fogalmazott a brit légierő vezetője.

Kína konkrét erőfeszítéseket fog tenni, hogy politikai megoldást lehessen találni az ukrajnai háborúra – idézte szombaton a kínai külügyminisztérium Li Hujt, a kínai kormány eurázsiai ügyekért felelős különmegbízottját, aki az elmúlt hetekben Kijevben, Moszkvában és Varsóban is járt.

Kína mindig is méltányos és objektív álláspontot képviselt Ukrajna kérdésében, a béke oldalán állt és tárgyalásokra buzdított – tudatta a tárca szerint Li Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Li Lavrov mellett két orosz külügyminiszter-helyettessel is beszélt a két oldalú kapcsolatokról és az ukrajnai válságról. A külügyi tárca közleménye szerint Peking a továbbiakban is minden érintett féllel párbeszédet folytat, köztük Oroszországgal is.

„Kína mindig is az ENSZ Alapokmánya céljaihoz és elveihez tartotta magát, objektív és méltányos álláspontot képviselt, aktívan fellépett a béke és a tárgyalások előmozdítása érdekében, a dolog súlyának megfelelő álláspontot alakított ki, és mindig is határozottan a béke és a párbeszéd oldalán állt” – idézte Li Hujt a kínai külügyminisztérium.

Kijev Taurus típusú manőverező robotrepülőgépeket kér Berlintől, hogy hatékonyabban tudják visszaverni az orosz támadásokat – közölte a német védelmi minisztérium. A minisztérium egyik szóvivője elmondta, hogy az erről szóló kérés a napokban érkezett hozzájuk. Arról azonban nem adtak tájékoztatást, Ukrajnának hány rakétára volna szüksége.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteki videoüzenetében leszögezte, hogy továbbra is támogatást kér a nyugati partnereitől. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy felgyorsítsuk a további, magas minőségű légvédelmi rendszerek szállítását Ukrajnába” – mondta, hozzátéve: „ez szó szerint napi kérdéskör a partnerekkel való együttműködésben”, Ukrajnának pedig sokkal gyorsabb léptékben sikerült modernizálnia a védelmi felszerelését, mint azt fél évvel ezelőtt jósolták. A német hadsereg (Bundeswehr) a Taurus manőverező robotrepülőgépeket véli a légierő egyik legmodernebb fegyverének.

Roderich Kiesewtter német kereszténydemokrata parlamenti képviselő a héten szintén Taurusok Kijevbe szállítása mellett szólalt fel. Mint elmondta, az akkor ötszáz kilométeres hatótávolságú fegyverekkel a támadás alatt lévő ország képes lenne „bőven a frontvonal mögött elhelyezkedő orosz katonai infrastruktúrákat célba venni”.

A Taurus (képünkön) légi indítású, lopakodó fegyver, turbólégcsavaros hajtóművel, hangsebesség közeli sebességgel éri el célját, amely az indítás helyétől akár több mint 500 kilométerre is lehet. Mintegy 500 kilogrammos robbanótöltete mélyen beásott célpontokat is képes elpusztítani. Nagy-Britannia korábban Storm Shadow típusú manőverező robotrepülőgépekkel látta el Ukrajnát, melyeknek 550 kilométer a hatótávolságuk.

Dróntámadás rongálta meg az orosz-fehérorosz határon egy orosz olajvezeték adminisztratív épületét – közölte Pszkov megye kormányzója szombaton a Telegramon. Mihail Vedernyikov bejegyzése szerint az épületnél nagy robbanás történt. A kormányzó közlése szerint a támadásban senki nem sérült meg. Egy üzemeltetési munkacsoport megkezdte a helyzet felmérését. A dróntámadás az orosz-fehérorosz határtól mindössze tíz kilométerre fekvő Litvinovo nevű falu közelében történt.

Több száz német köztisztviselő kényszerül elhagyni Oroszországot, válaszul arra, hogy Berlin orosz hírszerzőket utasított ki – derült ki a német külügyminisztérium közléséből. A minisztérium a Süddeutsche Zeitung német napilapnak beszámolt arról, hogy júniustól lép életbe az a létszámstop, amelyet az orosz külügyminisztérium még áprilisban hirdetett meg az oroszországi német külképviseletekre és közvetítő szervezetekre vonatkozóan.

A több száz érintett között a diplomaták mellett tanárok, kulturális szervezetek alkalmazottai is vannak, egyebek mellett a moszkvai német magániskola, valamint a moszkvai Goethe Intézet dolgozói. Berlin és Moszkva az elmúlt bő egy évben több alkalommal is kiutasította egymás diplomatáit. A külképviseletek állománya így igencsak megcsappant, az oroszországi német nagykövetség és konzulátus által nyújtott szolgáltatások körét csökkentették, a szükséges iratok és dokumentumok kiállítására pedig jóval több idő szükségeltetik.

Joe Biden amerikai elnök rendkívül negatívan reagált azokra a hírekre, amelyek szerint Oroszország taktikai atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba, az Európai Unió pedig elítélte a tervet – írja a The Guardian. A Reuters jelentése szerint Josep Borrell, az EU külügyi vezetője így nyilatkozott:

Ez egy olyan lépés, amely további rendkívül veszélyes eszkalációhoz vezethet.

Oroszország csütörtökön írt alá megállapodást Fehéroroszországgal a robbanófejek tárolásáról, egy olyan létesítményben, amely alig több mint egy hónap múlva készül el. Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök később azt mondta, hogy a fegyverek egy részének áthelyezése már megkezdődött.

Ukrajna készen áll a régóta várt ellentámadás megindítására az orosz erők ellen – mondta a BBC-nek Olekszij Danilov, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára.

Időpontot nem akart mondani, úgy fogalmazott:

a támadás holnap, holnapután vagy egy hét múlva is megkezdődhet.

Figyelmeztetett, hogy az ukrán kormány nem hibázhat a döntéssel kapcsolatban, mert ez egy „történelmi lehetőség”, amelyet nem veszíthetnek el. Ukrajna hónapok óta tervez ellentámadást, de minél több időt akart hagyni a csapatok kiképzésére és a nyugati szövetségesektől kapott katonai felszerelések beszerzésére.

Arra a kérdésre, hogy az ukrán fegyveres erők készen állnak-e az offenzívára, így válaszolt: „Mindig készen állunk. Ugyanúgy, ahogyan bármikor készen álltunk arra, hogy megvédjük az országunkat. És ez nem idő kérdése.”

Az interjú során azt is megerősítette, hogy a Wagner zsoldoscsapatok egy része kivonul Bakhmut városából, a háború eddigi legvéresebb csatájának helyszínéről – de hozzátette, hogy átcsoportosulnak három másik helyszínre, vagyis ez nem jelenti azt, hogy abbahagyják a harcot.