Kevés a magyar tőzsdei cég, és kevés magyar tőke jön a börzére – értett egyet Katona Kálmán, az MDF választmányi elnöke, Kóka János szabad demokrata gazdasági miniszter, Varga Mihály volt fideszes pénzügyminiszter és Veres János, a tárca mai irányítója a Budapesti Értéktőzsdén rendezett vitán.
Élénkíteni kell
Veres János elmondta: az MSZP a cégek börzére jutásának állami támogatásával, a negyedik nyugdíjpillér és a babakötvény bevezetésével kívánja élénkíteni a pesti börzét. A Fidesz a tőzsdére jutás ösztönzésén túl 2007-ben sem vezetné be az árfolyamnyereség-adót, amelyet a hatályos törvények előírnak, valamint lezárná a kárpótlási jegyek történetét. Az SZDSZ konkrét intézkedések helyett a gyors gazdaságfejlesztéstől és a magánosítás folytatásától várja a börze gazdasági súlyának növekedését; Kóka János az öngondoskodás intézményrendszerének további kiépülésétől is a befektetői kedv élénkülését reméli.
Konkrétabb elképzeléseket ismertetet Katona Kálmán. Az MDF politikusa szerint az arra alkalmas állami cégek részvényeinek 10 százalékát be kéne vezetni a BÉT-re, ami több előnnyel is járna. Átláthatóbbá válna a börzére kerülő társaságok gazdálkodása, visszaszorulna a korrupció, és a jól működő cégek eredményeiből a kisrészvényesek is profitálhatnának. Katona szerint alkalmas az ilyen tőzsdei bevezetésre a Szerencsejáték Zrt., az MVM Zrt., a Magyar Posta Zrt. és a Concordia Zrt. is; néhányuk esetében a tőzsdén forgó, kezdeti 10 százalékos pakett 25, vagy akár 50 százalékosra is emelkedhetne – tette hozzá a politikus, aki szerint a megtakarítást gátló adók (árfolyamnyereség-adó, kamatadó, örökösödési illeték) eltörlése további lökést adhat a börze fejlődésének.
Kinek az érdeme?
A közlekedéspolitikai és a nyugdíjrendszert elemző kitételekkel tarkított beszélgetés komoly vitába torkollott, amikor szóba került: mely politikai erőnek köszönhető a tőzsde szárnyalása. Kóka János úgy vélte, hogy a Fidesz kormányzásának négy éve alatt gyakorlatilag stagnált a tőzsdeindex, amely az elmúlt négy évben háromszorosára nőtt, mindez pedig nem a véletlen műve. Hasonlóan nyilatkozott Veres János is, aki a tőzsde felfutását az árfolyamnyereség-adó 2002-es eltörlésének és a kormány gazdaságpolitikájának tudta be.
Varga Mihály viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a BUX-hoz hasonló ütemben emelkedett az államadósság és a munkanélküliség is, ami nem éppen dicsekvésre méltó, mint ahogy az sem, hogy a börzén forgó papírok 73 százaléka külföldiek tulajdonában van. A volt pénzügyminiszter szerint a jóval több részvényt felvonultató varsói és prágai börzék mögött a magyar tőzsde veszített jelentőségéből az elmúlt négy évben.
A négy politikus közül kettő – Kóka és Katona – úgy vélte, hogy a magyarok befektetői szemléletének megváltoztatását már a középiskolában el kell kezdeni, vagyis meg kel tanítani a fiatalokat a pénz kezelésére.
