Az Alkotmánybíróság döntött a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó törvénymódosításról, amelyet a szakszervezetek és az ellenzéki pártok is Alaptörvény-ellenesnek tartanak, mivel a korábban a veszélyhelyzet idejére elrendelt korlátozást általánossá tette, úgy határozta meg a még elégséges szolgáltatás mértékét, amellyel a sztrájk elvesztette funkcióját, kiüresítette a sztrájkjogot.
A testület az alkotmányjogi panaszt visszautasította, hiába kérte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és két egyéni indítványozó (szintén pedagógusok), hogy állapítsa meg a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvény rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét és visszamenőleges hatállyal semmisítse meg azokat.
Az Alkotmánybíróság indoklásában utalt arra, hogy már vizsgálta a kifogásolt szabályozást, egy hasonló indítványt tavaly november 29-én elutasított, eljárásában az „ítélt dolog” azt jelenti, hogy ugyanazon jogszabályi rendelkezésre vonatkozóan azonos okból, összefüggésben újra előterjesztett indítvány elbírált kérdésnek minősül.
Az Alkotmánybíróság már elbírálta tartalmi szempontból azt, hogy az Alaptörvényben biztosított munkabeszüntetéshez való jogot sérti-e az, ha az elégséges szolgáltatás törvényi mértéke 50%-os, illetve esetenként 100%-os óraszámtartási kötelezettség, felügyelet biztosítása; továbbá azt a kérdést is elbírálta, hogy a Vtv. 15. §-a szerinti jogkövetkezmények – az azonnali hatályú felmondás lehetősége – miatt e szabály elbizonytalanítja-e a sztrájkjog gyakorlóit, rájuk dermesztő hatással lehet-e, és ekként alaptörvény-ellenes korlátozásnak minősül-e.
Mivel az indítvány jelen esetben nem vet fel olyan új alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely a panasz befogadását indokolná, azt visszautasította a Márki Zoltán tanácsvezető alkotmánybíró által vezetett testület. Handó Tünde volt az előadó, az elutasító döntést rajta kívül Schanda Balázs, Szívós Mária és Pokol Béla hozta.
