Közélet

Felét sem teljesítette a kormány az uniós jogállamisági feltételeknek

Az uniós jogállamisági feltételek több mint felét nem teljesítette a kormány – állítja egy tekintélyes magyarországi NGO-k által kedden kiadott közös közlemény. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország által közösen jegyzett dokumentum szerint a kormány nem tett megfelelő lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében.

Szerintük számos vitás kérdés továbbra is megoldatlan maradt, például

  • a korrupcióellenes keretrendszerrel,
  • az igazságszolgáltatás függetlenségével,
  • a jogalkotási folyamattal, a menekültek és menedékkérők jogaival,
  • az egyetemi autonómiával
  • és az LMBTQ emberek jogaival kapcsolatban.

A civil szervezetek a közleményben egyúttal ismét felajánlották segítségüket, hogy a jogállamisági feltételek mihamarabb teljesüljenek.

„Közös érdekünk, hogy az uniós pénzek valóban oda kerüljenek, ahol tényleg szükség van rájuk, és tisztességesen használják fel őket – ez szolgálja az ország fejlődését.  Ez Magyarországon azonban jelenleg nem biztosított a korrupciós és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos problémák miatt. Erre tekintettel decemberben a EU-s tagállamok képviselői (a Tanács) és az Európai Bizottság különböző eljárások keretében felfüggesztették, illetve feltételekhez kötötték Magyarország uniós forrásokhoz való hozzáférését” – idézte fel az előzményeket a hat szervezet, amely pontról pontra közösen értékelte a magyar kormány által a hiányosságok orvoslása érdekében eddig megtett intézkedéseket.

Következtetésük az, hogy 2023 első negyedévének végéig nem teljesült az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többsége. Értékelésük szerint:

  • A 27 szupermérföldkő közül 13-at teljesítettek, 7-et csak részben teljesítettek, 7-et pedig egyáltalán nem.
  • A 20 további mérföldkő és cél közül, amelyeknek legkésőbb 2023 első negyedévének végéig kellett volna teljesülniük, 8-at teljesítettek, 9-et csak részben, 3-at pedig nem teljesítettek.
  • Az operatív programokkal és az Alapjogi Chartával kapcsolatban azonosított 4 aggályos terület közül egyiket sem kezelték.

A szervezetek úgy látják: az EU-s források sorsa továbbra is bizonytalan, nincs azonban minden veszve, hiszen a kormánynak továbbra is lehetősége van arra, hogy orvosolja a problémákat, és lépéseket tegyen egy tisztességesen és a polgárok érdekeinek megfelelő hatékonysággal működő állam irányába.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik