Az elmúlt években a Cápák között sikere megmutatta, hogy a celebes vetélkedők, a mindent elárasztó főzős realityk és valóságshow-k tengerében igenis van igény a komolyabb, üzleti témájú műsorok iránt. Az eredetileg amerikai mintára épülő show-ban feltörekvő vállalkozások ismertették ötleteiket, a cápák, azaz a befolyásos üzletemberek pedig befektethettek ezekbe a startupokba. Az idén startoló ötödik évad csak megerősítette az RTL-t abban, hogy egy másik, hasonló jellegű műsorral is ringbe szálljon az üzleti tartalmak iránt fogékonyabbak szórakoztatásáért és a Cápákból annak egyik állandó szereplőjét, Balogh Leventét átmentve újabbat indítson útjára. Az ország egyik legsikeresebb hazai vállalkozója, nem mellesleg a Szentkirályi ásványvíz milliárdos vezetője ezúttal nem pénzre váltható ötleteket keres, hanem elnöki asszisztenst maga mellé.
Ahhoz egyébként, hogy a magyar nézők is megérjenek az ilyen jellegű műsorokhoz majdnem húsz évnek kellett eltelnie: az Álommeló eredetije még 2004-ben indult az Egyesült Államokban. Mivel az a Mark Burnett készítette, aki a Survivor, a Cápák között és a Voice atyja is volt, a sorozat már eleve sikerre volt predesztinálva, azt azonban vélhetően még a legoptimistábbak sem sejtették, hogy az eredetileg The Apprentice (A gyakornok) címmel futó üzleti reality nagy szerepet játszik majd abban, hogy a műsor állandó főszereplőjéből később az Egyesült Államok 45. elnöke legyen.
Ami a magyar formátumban Balogh Levente, az az amerikaiaknak Donald Trump volt: az ingatlanmágnás a műsor nyereményeként egyéves szerződést kínált a győztesnek saját cégénél. Az eredeti változatból elég megnézni néhány percet – mondjuk azt, ahol a volt amerikai elnök egy TRUMP-feliratú magánrepülőben magyarázza, hogy ő New York legjelentősebb befektetője, majd a Szabadság-szobor lábánál ordibálja, azt, hogy kudarcokon és sikereken át keresi a gyakornokát –, hogy világossá váljon: Trump számára távolról sem az edukáció volt a cél a sorozattal, hanem önmaga promózása, a Trump-hatás médiajelenséggé duzzasztása. A férfi egészen addig inkább volt botrányhős, mint komolyan vehető üzletember, a The Apprentice segítségével harsány médiaszemélyiséget építettek belőle, aki ugyan erősen megosztó volt, de legalább mindenki róla beszélt. A későbbi elnök tizennégy évadot húzott le a műsorban, jóformán a forgatásról indult kampánykörútra, és elemzések egész sora vizsgálta azt, mekkora hatása lehetett az üzleti realitynek a 2016-os választásokon aratott győzelmére.
De Balogh nem Trump, az RTL műsora egyelőre teljes mértékben nélkülözi az amerikai formátumot jellemző önsztárolást. A vállalkozó ráadásul nem is gyakornokot keres, hanem egy nagyon komoly pozícióra kutatja a megfelelő jelöltet, akin jelentős felelősség nyugszik majd. A nyereményül szolgáló állás a mai magyar viszonylatokban nézve tényleg olyan paraméterekkel rendelkezik, amely kimeríti az álommunka fogalmát:
Az ezres nagyságrendű jelentkezésekből nagyon hamar – előbb egy egyszerű teszt, majd egy rövid interjút követően – szűkítették is az indulók mezőnyét 24 főre, ez a létszám faragódik majd le a kihívások során. A sajtónak bemutatott első epizódban Balogh viszonylag keveset szerepel, két olyan bizalmasára bízza például az ötven állásinterjú lebonyolítását, mint amilyen az ügyvédje, Dr. Krasznai István vagy a Szentkirályi korábbi gazdasági vezetője, Farmosi Larisza.
Az állásinterjú nem épp a világ legszórakoztatóbb műfaja, de szerencsére nem irodákban zajló interjúk sokaságát kell végignézni: az aspiránsok egymással versenyeznek változatos helyszíneken és feladatokon át. Balogh már az első epizódban is terepre küldi őket egy végtelenül egyszerű, mégis legalább ennyire furfangos feladat által: a versenyzőknek csapatokba verődve kell virágokat vásárolniuk, majd azokat profittal eladni.
Balogh az első epizód sajtóvetítésén elmondta, hogy a Cápák közötthöz hasonlóan elsősorban a másor edukációs funkcióját véli a legfontosabbnak, ám lényeges különbség, hogy míg az előbbiben vállalkozókat edukálnak, addig az Álommelóban menedzsereket. Ugyan a feladatok tesztelik az alapvető üzleti tudást, a kommunikációs, marketinges és szervezési ismereteket is, az emberi tényező is legalább ennyit nyom a latban, nem véletlen, hogy az értékelésekben is főleg habitusbeli szempontok nyomán elemzi a játékosokat: a másokon átgázoló delikvens és a magát a csapatnak teljesen alárendelő versenyző sem az, akit ő keres. Balogh azt ígérte, hogy ahogy szűkül a kör, úgy lesznek egyre összetettebb és egyre inkább a vezetői beosztásra utaló feladatok. Ezek kialakításában ugyan ő is részt vett, úgy fogalmaz, hogy inkább az impulzust adta hozzájuk. A virágárus feladat például az ő indulását idézi meg, ő maga is nagyon hasonló sefteléssel indította a karrierjét, amikor sportolói karrierje mellett Európa-szerte vette és adta tovább az árukat a dióbéltől a kaviárig.
Az Álommeló a Cápák közötthöz hasonlóan komolyabb kaliberű műsor az átlagos kereskedelmi tévék vetélkedőfelhozatalában. Ugyan itt is akadnak mulatságos karakterek, nincsenek látványos idióták, akik csak azért képezik a műsor részét, hogy legyen kin nevetni. Az RTL sorozata ráadásul arra is képes, amelyre manapság kevés vetélkedő: gondolkodásra késztet, és nemcsak a gazdasági ismeretek tükrében időzünk el azon, hogy vajon meg tudjuk-e különböztetni a beszerzési ár és a nagykerár közti összefüggést, hanem azon is, vajon mi mit tennénk egy ilyen helyzetben. Az Álommelónak köszönhetően erre bőven lesz is lehetőség, az üzleti reality ugyanis naponta jelentkezik új részekkel – hisz le kell valahogy darálni a népes versenyzői gárdát egyszemélyesre –, ez pedig magyar újítás: az eredeti műsorformátum ugyanis hetente adagolta az epizódokat.
Egy epizód alapján az Álommeló távolról sem teátrális trashműsor, amely egy vállalkozó egóját akarja simogatni, hanem valódi és meglepően izgalmas megmérettetés. Kérdés az, hogy mennyire tudja fenntartani a figyelmet – elvégre mégiscsak egy gigahosszú állásinterjúdömpinget nézünk –, és persze, hogy mi kell egy ilyen zsíros állás megszerzéséhez. Április 3-tól az RTL-en kiderül.
