Három és fél év alatt a Magyarországon működő kis- és középvállalatok 10 százaléka (84 ezer vállalkozás) adta be igénylését a konstrukcióban. 2006 augusztusára már a 60 ezredik vállalkozás is átvehette Széchenyi Kártyáját. A konstrukcióban összesen több mint 280 milliárd forintnyi forrás került a gazdaságba. Havonta átlagosan 2 ezer új kártyát igényelnek a cégek.
A Széchenyi Kártya sikere itthon egyedülálló, a konstrukció híre már rég átlépte az országhatárt, Európában is felfigyeltek rá. Az EuroCommerce, az Európai Parlament mellett a működő kereskedelmi lobbiszervezet is felvette a „Best Practice” programjába. Számos környező országból is óriási az érdeklődés, négy országban kezdődött meg közel 6-8 hónapja a program adaptációja.
A Széchenyi Kártya a mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított, kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített hitelkonstrukció. Segítségével a legalább már egy éve működő mikro-, kis- és középvállalkozások egyszerűsített eljárással szabad felhasználású hitelhez juthatnak.
A siker titka az egyszerű igénylésben és az automatizált hitelbírálatban rejlik, mely gyors hitelhez jutást tesz lehetővé. A Széchenyi Kártya továbbá kedvező kondíciókat és a vállalkozások méretéhez igazodó – akár 25 millió forint összegű – hitelt ajánl a vállalkozások részére. A hitelkeret a Hitelgarancia Zrt. garanciavállalása mellett ingatlanfedezet nélkül, egy éven keresztül minden megkötés nélkül használható bankkártyás vásárlás, banki átutalás vagy akár készpénzfelvétel útján.
A Széchenyi Kártya a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kamat- és garanciadíj-támogatása miatt az egyik legolcsóbb, havi 1 százaléknál kisebb hiteldíjjal használható hitellehetőség.
„Én majd a gazdáikkal vitatkozom” – év végi sajtótájékoztató Orbán Viktorral, röviden
Balkáni kölcsönök, menedékjog lengyel politikusoknak, per Brüsszellel, korszakos gazdaságpolitikusok, százmilliárdokért költözködő minisztériumok és Magyar Péter a legfontosabb témák között.
