A Szonda Ipsos a választások második fordulója előtti utolsó fölmérésében azt állítja, hogy a Fidesz és az MDF csak kiemelkedően hatékony kampány esetén, vagy ellenfelei jelentős hibájából fordíthatja meg az első forduló eredményét. A jelenlegi részvételi szándékok és átszavazási hajlandóságok alapján a Szonda a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy az MSZP 180 (plusz-mínusz 4) mandátummal végez, az SZDSZ-nek 20 (plusz-mínusz 2), a Fidesznek 169 (plusz-mínusz 6), az MDF-nek 12-13 mandátuma lehet. Az el nem dőlt körzetekben a többség (70 százalék) az MSZP-t tartja a választás esélyesének, és még a Fidesz-szavazók körében is ez az elterjedtebb vélemény (42 százalék, szemben a saját nyerésüket feltételező 32 százalékkal) – a kutatók ebből arra következtetnek, hogy óvatosan ugyan, de működésbe lépett a győztes felé húzás jelensége. A felmérés szerint az MDF szavazóinak nagyjából egynegyede a Fideszre adja voksát a második körben, kevesebb mint egyötödük pedig az MSZP-s jelöltre voksol.
A Capital Research is koalíciós győzelmet jósol
A Capital Research szerint a parlamenti választások második fordulója előtt másfél héttel az eldöntetlen körzetekben többen támogatják az MSZP–SZDSZ közös jelölteket, mint a fideszes jelölteket független attól is, hogy az állva maradt MDF-es jelöltek visszalépnek-e vagy sem. Háromjelöltes kombinációban 51 százalékos MSZP-SZDSZ, 44 százalékos Fidesz, és 5 százalékos MDF szavazatarány adódna a biztos jelöltválasztók körében, míg kétjelöltes kombinációban 55 százalék MSZP–SZDSZ, 45 százalék Fidesz szavazatarányra hajlanak a második fordulón részt venni szándékozó és az egyéni jelöltek közül.
A Capital Research felmérése azt mutatja, hogy MDF-es visszalépések esetén, korábban az MDF listájára szavazó polgárok fele a Fidesz, egyharmada pedig az MSZP-SZDSZ jelöltekre szavazna a második fordulóban, kisebb hányaduk pedig még bizonytalan ebben a kérdésben. Ez a biztos jelöltválasztókra vetítve 59-41 arányú megoszlást jelent. A kutatás szerint a választások óta eltelt időszakban a megkérdezettek 79 százaléka az MDF és Dávid Ibolya viselkedését bátornak tartják, olyannak, amelyet az elvek és eddigi politikájuk melletti kitartás vezérel.
Századvég: 66 mandátum kell a konzervatív kormányhoz
A Századvég mandátumbecslése négy lehetőséget vázol fel: Ha a második fordulóban induló jelöltek az első fordulós választói támogatottságot élvezik. Ennek alapján a szimulációk szerint a legvalószínűbb a jelenlegi kormánykoalíció, vagyis az MSZP és az SZDSZ 30 mandátumnyi parlamenti többsége: az MSZP 188, a Fidesz–KDNP 166, az SZDSZ 20, az MDF 11, míg a Somogyért Szövetség egy mandátumot kap. A második, szintén első fordulós erőpozíciókra épülő forgatókönyv azzal kalkulál, hogy mindenütt megállapodás jön létre az MDF és a Fidesz között a második fordulós visszalépésről, és az MDF, illetve a Fidesz szavazói 100 százalékban támogatják az így versenyben maradt jelölteket. Az MSZP és az SZDSZ választói ebben az esetben is 80 százalékos arányban hajlandók egymás jelöltjét támogatni. Ez a forgatókönyv is MSZP–SZDSZ-többséget eredményez, bár itt a bal-liberális koalíció mérsékeltebb, 20 mandátumos többségre támaszkodhatna. Ebben az esetben a szocialisták 184, a Fidesz–KDNP 171, a liberális párt 19, az MDF 11, a Somogyért Szövetség egy képviselőt küldhet a következő parlamentbe.
A harmadik, hipotetikus forgatókönyv eredményeként mérsékelt, kétmandátumos Fidesz–KDNP parlamenti többség jöhet létre, amelynek kialakulásához a Fidesznek a 110 eldöntetlen egyéni választókerületből 81-ben kell győzelmet szereznie, és ezzel egyedül is képessé válik a parlamenti többségre támaszkodó kormány megalakítására. Ebben a felállásban az MSZP 164, a Fidesz–KDNP 194, az SZDSZ 17, az MDF pedig 11 mandátumot mondhat magáénak. Jobboldali koalícióval számol a negyedik forgatókönyv: a kormányváltó erők 194 képviselői hellyel rendelkeznének, azaz 2 fős mandátumtöbbséget érnének el. Ekkor a Fidesz–KDNP szövetségnek 66 egyéni választókörzetben kell a mandátumot megszereznie. A 65 mandátumos győzelem inflexiós pontnak tekinthető, vagyis minimum ennyit kell a második fordulóban a Fidesznek megszereznie az MSZP–SZDSZ-többség megakadályozásához, és az MDF-fel közös parlamenti többség kialakításához. Ekkor 174 MSZP-s, 183 fideszes, 18 szabad demokrata és 11 fórumos képviselő ülne a Parlamentben.
Marketing Centrum: egyértelmű koalíciós győzelem
A Marketing Centrum közvélemény-kutató cég ugyancsak négy különböző mandátumbecslést adott ki. A „papírformának” tekintett forgatókönyv szerint aki az első fordulóban az MDF-re és a MIÉP-Jobbikra szavazott, az most a Fideszre fog voksolni, az SZDSZ-szavazók pedig az MSZP-re voksolnak, miként az MSZP-szavazók is az SZDSZ-re. Így az MSZP-nek 180, a Fidesznek 174, az SZDSZ-nek 19, az MDF-nek 12 mandátum jutna, egy képviselő pedig független lenne. A második variáció „a koalíció szempontjából pesszimista, az ellenzék szempontjából optimista”. Ennek értelmében a liberális szavazóknak csak a fele voksol át az MSZP-re, míg a Fidesz versenyben maradt jelöltjei megszerzik az összes többi kis párt szavazóinak támogatását, amely támogatás kiegészülne az MDF 12 mandátumával. Ebben az esetben az MSZP-nek és a Fidesznek 177, az SZDSZ-nek 19, és az MDF 12 mandátuma lenne, és az egy független képviselővel kiegészülő koalíciónak csak nyolcmandátumos többsége lenne.
A harmadik változat – ahogy írják – „a legvalószínűbb esetet elemzi”: ennél az SZDSZ-szavazók háromnegyede voksol a szocialista jelöltekre, és a kisebbik jobboldali párt szimpatizánsainak fele szavaz a Fidesz képviselőire. Ha a feltételezések szerint ezenközben a MIÉP-Jobbik szavazótábor teljesen átszavaz a Fideszre, akkor így az MSZP-nek 189, a Fidesznek 164, az SZDSZ-nek 20, az MDF-nek pedig ismét 12 mandátum jutna, és megmaradna az egy független képviselő. A negyedik variáció az „MSZP álma”: itt az első forduló eredménye miatt elkeseredett Fidesz-szavazók tizede nem megy el a második fordulóban választani. A koalíció támogatói viszont – fellelkesülve az első forduló jó eredménye miatt – elmennek szavazni a még versenyben maradt jelöltekre. Ebben az esetben az MSZP a 208 mandátummal abszolút többséget szerezne, míg a Fidesznek 144, az SZDSZ-nek 21, az MDF-nek pedig 12 mandátum jutna, és egy független képviselő ülne a parlamentben.
