A hajdani feltalálók élete cseppet sem volt biztonságos. Kivált akkor, ha fejlesztésüket ostobaságból, kivagyiságból, vagy túlzott magabiztosságból ők maguk tesztelték elsőként. Mint Franz Reichelt osztrák származású, Franciaországban élő szabó mester. A repülés hőskorában, a XX. század elején Reichelt komolyan foglalkoztatta, hogyan lehetne megmenteni a repülőgép-balesetet szenvedett pilótákat.
57 méteres szabdesés
Kapóra jött neki, amikor 1911-ben egy Lalance ezredes 10 ezer frankos díjat ajánlott fel annak, aki biztonságos, ám 25 kilogrammnál nem nehezebb ejtőernyőt készít el – idézi a Múlt-kor.hu. A szabó is előrukkolt saját fejlesztésű ejtőernyőjével, ami egy cseppet sem hasonlított a mai darabokhoz, sokkal inkább volt egy hatalmas, vászonfelületekkel és gumi botokkal megerősített kabát.
Engedélyt kapott, hogy a tesztet az Eiffel toronynál végezzel, miután a hatóságokat biztosította róla: bábut fog használni. A nagy napon, 1912. február 4-én Reichelt közölte a helyszínt ellepő újságírókkal, hogy mégiscsak ő maga fog ugrani. Hiába próbálta mindenki lebeszélni, hajthatatlan volt. Az akcióról filmfelvétel is készült, amin jól látszik, hogy a szabó tétovázik egy kicsit, majd mégis elrugaszkodik, és mindenféle lassítás nélkül zuhan 57 métert.
Reichel teste 15 centis “gödröt” hagyott a földön, de halálát nem a becsapódás okozta: a zuhanás másodperceiben végzetes szívrohamot kapott.
Ördögi szerkezet alkotójával tesztelve
Egy, a Krisztus előtti korból származó történet tanúsága szerint az sem mindegy, kinek a megbízásából dolgozik a csodabogár. A szicíliai Akragaszban uralkodott a kegyetlenségéről ismert zsarnok, Phalarisz a Kr.e. VI. században, akiről az a hír járta, hogy olykor éhségét csecsemőkkel csillapította. Egyszer a fejébe vette, hogy elkészítteti a világ legszörnyűbb kínzóeszközét, a munkával pedig a kor híres bronzöntőjét, az athéni Perilloszt bízta meg.
A türanosz részletesen elmagyarázta, mit vár: olyan bika alakú bronztartályt, amelybe belefér egy ember. A bika hasa alá aztán tüzet kellett rakni, apró trükköknek köszönhetően az élve sülő ember jajveszékelése kívülről úgy hallatszott, mintha az állat bőgne és prüszkölne. Perillosz kitűnő munkát végzett, a kegyetlen uralkodó pedig magával a feltalálóval tesztelte a szerkezetet élesben… A sors fintora, hogy Phalarisz rémuralmát lázadás döntötte meg, amelynek eredményeként ő maga is belülről próbálhatta ki ördögi alkotását.
